Back

ⓘ Szehemhet ókori egyiptomi fáraó volt a III. dinasztia idején. Nevének jelentése Erős testű, Manethón listájában a Toszertaszisz névvel azonosítható a torinói pa ..




Szehemhet
                                     

ⓘ Szehemhet

Szehemhet ókori egyiptomi fáraó volt a III. dinasztia idején. Nevének jelentése Erős testű, Manethón listájában a Toszertaszisz névvel azonosítható a torinói papirusz Dzsószerteti névalakja után, Sextus Iulius Africanusnál Türeisz. A rendelkezésre álló adatok szerint hat évig uralkodott.

                                     

1. Személye

1951 előtt csak a Vádi Magara Sínai-félsziget két feliratos emlékéből származott nevének ismerete. Azóta több helyről előkerültek Szehemhet pecsétnyomói és más feliratos emlékei. Az V. dinasztia korából származik az Abu-Szír papirusz, amelyben Teti nevét említik. A papirusz szerint Szehemhet halotti templomát Noferirkaré fejezte be.

Elephantiné ókori Abu szigetén több feliratban Szehemhet Nebti-nevét vélik felfedezni. Jean Pierre Pätznik egy ilyen Nebti-név mellett megtalálta Szehemhet szerehjét is. Ennek rajza látható az infobox képmezőjében.

A legtöbb egyiptológus szerint Dzsószer testvére lehetett. E feltételezésre viszont sokkal több bizonyíték nincs, mint hogy a Dzsószer-piramis közelében építette saját sírját, valamint a sír alépítménye összevethető Dzsószerével. Közvetett bizonyítéknak tekinthető, hogy a sírépítészet fejlődésében közvetlenül a Dzsószer után következő szakaszt képviseli, valamint a sínai-félszigeti reliefeken Dzsószerhez nagyon hasonló stílusban ábrázolták. Jelvényei, ruházata és az egyéb kellékek is összevethetők az elődével. Egy graffiti szerint a sírépítő munkások közvetlenül Imhotep építkezéséről jöttek Szehemhet piramisát építeni. A kor alapján nagyon valószínű, hogy az itt említett Imhotep azonos a Dzsószer-piramis tervező-kivitelezőjével.

Szehemhet Wolfgang Helck szerint feleségül vett Dzsószeranhnebti nevű királynőt. Ez a név több elefántcsont tárgyon megjelenik, amelyeket Szehemhet piramisának kamráiban találtak.

Uralkodásának időtartamát tekintve sincs egyetértés. Myriam Wissa a piramis befejezetlen állapotára utalva hat évet valószínűsít. A torinói királylista szerint szintén hat év. Manethón azonban Türeisz uralkodására hét évet ad meg. Nabil Swelim szerint – mivel Manethón és Africanus listáján a Toszertaszisz név is azonosítható Szehemhettel – 19 évben határozza meg a regnálás idejét, összeadva Türeisz és Toszertaszisz adatait. Ez az álláspont jelenleg kevéssé támogatott.

                                     

2. Sírja

Zakaria Goneim ásatásáig erről az uralkodóról semmit sem lehetett tudni, a jelenlegi ismeretek is jórészt a piramisköret feltárásából származnak, ezért töredékesek. Eredetileg az I. dinasztiabeli Szemerkhetnek tulajdonították az épületet. A piramisát Szakkarában kezdte építeni, nem messze elődje, Dzsószer sírjától.

Szehemhet sírja nem készült el, valószínűleg nem itt temették el. Lezárt – de üres – koporsója háborítatlanul került elő a sírkamrából.

                                     

3. Irodalom

  • Hawass, Zahi szerk. A piramisok rejtett kincsei. Alexandra K. ISBN 963-368-553-8 Ali Radwan - Lépcsős piramisok
  • Clayton, Peter A. Fáraók krónikája. Móra K. 2007. ISBN 978-9-631183-16-0
  • Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Alexandra K. ISBN 963-368-463-3
  • Gonaim, Zakaria. Az elveszett piramis 1956