Back

ⓘ II. Skorpió az ókori Egyiptom korai korszakának egyik uralkodója volt. Személye csak a hierakónpoliszi templom úgyenevezett nagy fogadalmi letét jéből ismert, a ..




II. Skorpió
                                     

ⓘ II. Skorpió

II. Skorpió az ókori Egyiptom korai korszakának egyik uralkodója volt. Személye csak a hierakónpoliszi templom úgyenevezett nagy fogadalmi letét jéből ismert, ahol az egyik buzogányon lévő, névként funkcionáló hieroglif-jel utal rá. A skorpió rajza közvetlenül az uralkodó arca előtt lebeg, más kontextusban nincs a képpel, ezért nagy valószínűséggel feltehető, hogy a nevét kívánja jelképezni. Ugyanakkor a jel nincs szerehben, ami bizonytalanságra ad okot. A fogadalmi letétből ismert vele együtt Narmer neve is, ezért többen azonosítják a két személyt.

Kronológiai besorolása is kérdéses, néha a korai predinasztikus uralkodók, néha a 0. dinasztiának nevezett uralkodólista végén említik. Az Abüdosz mellett Umm el-Kaáb temetőben az U-j jelű sír I. Skorpióé, és a két személy azonossága is feltehető, mivel a Nehenből ismert Skorpióval nincs kapcsolatban más sírhely. Sokan a sírleletek alapján I. Skorpiót tekintik Nehen első igazi királyának.

                                     

1. Skorpió király buzogánya

Nehen város Hierakónpolisz a predinasztikus Egyiptom fontos kultúrközpontja, talán az egész környék fővárosa volt. Itt található a Nílus-völgy első ismert temploma, amely az Újbirodalom koráig, körülbelül i. e. 1475-ig működött. A templom alapja alatt még a templomot megelőző időkből is vannak edénymaradványok, ezért a hely ősi lakott jellege vitathatatlan.

Skorpió király buzogánya töredékes állapotban került elő a templomból. A buzogány valamilyen szertartást ábrázol, amelynek jellegét csak közvetett módon, magából a rajzból lehet megállapítani. Az uralkodó egy rögtörő kapával a kezében áll. Nem derül ki, hogy ezzel mit végez, uralkodói jellegéből adódóan bizonyosan rituális cselekményt. A későbbi párhuzamok alapján talán az uralkodói szakralitásból fakadó termékenységi rítusról van szó, a tavaszi első kapavágásról. Király voltára a felső-egyiptomi Fehér Korona a hedzset utal. Előtte egy port hintő alak, mögötte legyezőhordozók vannak, feje felett pedig hordozható jelvényekre standard nyakuknál fogva felaggatott bíbic madarak láthatók. Ez utóbbiak – a bíbic rekit másik jelentése miatt – legyőzött közemberekre utalhatnak.

A buzogány alsó része hiányzik, egyesek szerint itt ugyanezt az uralkodót az alsó-egyiptomi Vörös Koronával ábrázolták.

                                     

2. Irodalom

  • Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris 2003. ISBN 963-389-497-2 ISSN 1218-9855, pp. 232.
  • Clayton, Peter A. Fáraók krónikája. Móra K. 2007. ISBN 978-9-631183-16-0
  • Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Alexandra K. ISBN 963-368-463-3