Back

ⓘ Sesi ókori egyiptomi uralkodó volt a második átmeneti korban. Vitatott, melyik dinasztiához tartozott, mikor élt, mennyi ideig uralkodott és hatalma mekkora ter ..




Sesi
                                     

ⓘ Sesi

Sesi ókori egyiptomi uralkodó volt a második átmeneti korban. Vitatott, melyik dinasztiához tartozott, mikor élt, mennyi ideig uralkodott és hatalma mekkora területre terjedt ki. Az azonosítás nehézségeit tükrözi a Középbirodalom vége és a hükszoszok érkezése közti események meghatározása is. Mindezek ellenére az említések számát tekintve Sesi az i. e. 1800 és 1550 közti, a Középbirodalom végét és a második átmeneti kort felölelő korszak legjobban dokumentált uralkodója; több száz, a nevével ellátott szkarabeuszpecsét került elő Egyiptomból, Kánaánból, Núbiából és még olyan távoli helyről is, mint Karthágó, ahol 1500 évvel halála után még mindig használatban voltak.

Három elmélet is van arról, melyik dinasztiához tartozhatott. Nicolas Grimal, William C. Hayes és Donald B. Redford egyiptológusok úgy tartják, azonos Szalitisz hükszosz uralkodóval, akit Manethón a XV. dinasztia alapítójaként nevez meg. Szalitisznek 19 év uralkodási időt tulajdonítanak; valamikor i. e. 1720 és 1650 közt élt. William Ayres Ward egyiptológus és Daphna Ben-Tor régész szerint Sesi hükszosz király volt és a XV. dinasztia második feléhez tartozik, Hian és Apepi közt uralkodott. Manfred Bietak egyiptológus szerint a hükszoszok vazallusa volt, és Egyiptom vagy Kánaán egy része fölött uralkodott. Ezeknek a vazallusoknak a létezése vitatott. Végül lehetséges az is, hogy Sesi a XIV. dinasztia elejének egyik uralkodója volt; ezek a kánaáni származású királyok a Nílus-delta keleti részén uralkodtak közvetlenül a hükszoszok érkezése előtt. Ennek az elméletnek a támogatói, köztük Kim Ryholt és Darrell Baker negyven év uralkodási időt tulajdonítanak Sesinek, és úgy vélik, i. e. 1745 körül lépett trónra.

Ryholt feltételezése szerint Sesi szövetséget kötött a núbiai kusitákkal, és dinasztikus házasságot kötött egyik hercegnőjükkel, Tatival, fiuk pedig Neheszi volt, akinek neve núbiait jelent és aki követte apját a trónon.

                                     

1.1. Említései Neve pecséteken

Sesi személyneve – melynek jelentése ismeretlen, talán egy másik név beceneve – több mint kétszáz szkarabeuszpecséten fordul elő. Uralkodása idejéből ezek az egyedüli fennmaradt említései. A neki tulajdonított szkarabeuszokkal mennyiségben csak azok érnek fel, amelyeken a Maaibré uralkodói név áll, melynek jelentése "Ré szíve igazságos”. A Sesi és a Maaibré névvel ellátott szkarabeuszok stilisztikai hasonlóságából, valamint mindkettő magas számából az következik, hogy a Maaibré volt Sesi uralkodói neve.

Ebből következően Maaibré Sesi a második átmeneti kornak az a királya, akinek a legtöbb említése fennmaradt: személyneve és uralkodói neve 396 pecséten és két pecsétlenyomaton maradt fenn. Ez háromszor annyi, mint a korszak második legtöbb említéssel rendelkező uralkodójáé, Jakbim Szehaenrééé, akinek 123 pecsétet tulajdonítanak.

Manfred Bietak feltételezése szerint a pecséteken túlmenően egy Avariszból előkerült szkarabeusz is az övé lehet, ezen egy Sensek nevű uralkodó neve szerepel. Kim Ryholt és Darrell Baker elutasítják ezt a feltevést, szerintük Sensek másik személy volt, nem azonos Sesivel.

                                     

1.2. Említései A lelőhelyek

A Maaibré Sesinek tulajdonított pecsétek több mint 80%-ának nem ismert a lelőhelye – a Ryholt által számba vett 396 pecsét közül 325-nek a lelőhelye ismeretlen, valószínűleg illegális ásatásból származik –, a fennmaradó 20% Egyiptom több részéről, valamint Núbiából és Kánaánból került elő, ami azt jelenti, Sesi idejében kiterjedt kereskedelmi és diplomáciai kapcsolat állt fenn ezen területek között. A legfontosabb lelőhelyek közé tartoznak Kánaánban Lakis, Gézer, Jerikó, Tell Michal, Ammán és Tell el-Ajjul. Alsó-Egyiptomban három pecsét került elő Tell el-Jahudija és Tell el-Maszkhúta lelőhelyekről, nyolc pedig a Delta többi részéről. Négy pecsét származik Szakkarából, további öt közép-egyiptomi lelőhelyekről – Abuszír el-Melek, Kom Medinet Ghurab, Kom el-Ahmar és Deir Rifa lelőhelyekről. Felső-Egyiptomból összesen húsz szkarabeusz ismert Abüdosz, Hu, Théba, Elephantiné, Eszna és Edfu lelőhelyekről. Núbiában Uronarti és Mirgissza erődökből, valamint Dakkából, Kermából, Szajalából, Anibából, Maszmaszból, Faraszból, Ukmából, Akasából és Szai szigetéről. Végül két pecsét került elő Karthágóból, az i. e. 2. századra datált kontextusból.

Sesi pecsétjeit ma a világ számos múzeuma őrzi, köztük az Izraeli Múzeum, a Petrie Múzeum, az Ashmolean Museum, a British Museum, a Louvre, a Walters Művészeti Múzeum, a Metropolitan Művészeti Múzeum és a kairói Egyiptomi Múzeum.

                                     

1.3. Említései Történelmi források

Pecsétjein kívül Sesinek nem ismert olyan említése, ami teljes bizonyossággal rá vonatkozik. Nem szerepel a XIX. dinasztia idején készült torinói királylistán, amely a második átmeneti kor legfontosabb történelmi forrásának minősül; valószínűleg azért, mert a papirusznak az a része, ahol a XIII. dinasztiától a XVII. dinasztiáig sorolja az uralkodókat, súlyosan károsodott. Így Sesi helye a kronológiában nem dönthető el belőle.

Nem világos, hogy említi-e az Aegyptiaca, amelyet II. Ptolemaiosz uralkodása alatt, az i. e. 3. században állított össze egy Manethón nevű egyiptomi pap. Az Aegyptiaca a fáraók nevét görögös formában adja meg, így nehézkes Sesit bármelyik, a műben szereplő névvel azonosítani.

Aharon Kempinski és Donald B. Redford felvetették, hogy Sesi az a történelmi alak, akiről a Biblia negyedik könyvében említett Sésaj alakját mintázták. Sésaj egyike Anák leszármazottainak, akik Hebronban élnek Józsué idejében, Kánaán meghódítása alatt. David Rohl egyértelműen azonosnak tekinti Sesit Sésajjal.



                                     

2.1. Dinasztiája Hükszosz uralkodó

William C. Hayes, Nicolas Grimal, Redford és Peter Clayton szerint Sesi azonos Szalitisz hükszosz királlyal, aki Manethón Aegyptiacá ja szerint a XV. dinasztia alapítója. Bietak és Janine Bourriau felvetették, hogy Szalitisz talán Szekirharral, a második átmeneti kor egy kevéssé ismert uralkodójával azonos, akiről – Sesivel ellentétben – tudni, hogy hükszosznak nevezte magát.

Amennyiben Sesi azonos Szalitisszel, úgy Núbiában talált pecsétjei azt sugallják, hogy a hükszoszok, amint megérkeztek a Nílus-deltába, szövetséget kötöttek Núbiával az őslakos egyiptomi XIII. dinasztia ellen. Grimal ezt i. e. 1720 környékére teszi. Grimal elképzelése szerint Sesi királysága a teljes Nílus-deltát és a Nílus völgyének a Gebeleintől északra fekvő részét ölelte fel. Manethón szerint – ahogy arról Iosephus beszámol az Apión ellenben – Szalitisz Memphiszből kormányzott, és megerősítette a már korábban létező Avarisz városát, amely később a hükszoszok fővárosává vált.

Grimal és Hayes ezen felül azonosnak tartják Sesit Szelekkel, akinek egyedüli említése egy kősztélén található, amely egy, a XXII. dinasztia vége felé, i. e. 750 körül – jó 900 évvel Sesi feltételezett uralkodási ideje után – élt pap, Anhefenszahmet genealógiáját örökítette meg. Ryholt kételkedik Szelek létezésében.

William Ayres Ward és Daphna Ben-Tor Sesi és más, a második átmeneti korban élt királyok szkarabeuszainak stilisztikai vizsgálata alapján a XV. dinasztia második felére datálják Sesit, két nagy hükszosz fáraó, Hian és Apepi közé.

                                     

2.2. Dinasztiája A hükszoszok vazallusa

Jürgen von Beckerath kevésbé biztos Sesi személyazonosságában; ő a XV XVI. dinasztiára datálja, melyben az ismeretlen kronológiai helyzetű hükszosz uralkodókat csoportosítja össze egy listába olyanokkal, akiket a hükszoszok vazallusainak tart. Von Beckerath elemzése arra a feltételezésre támaszkodik, hogy a Manethón által leírt XVI. dinasztia a Nílus-delta kisebb uralkodóiból állt, akik a XV. dinasztia nagy hükszosz királyait, például Hiant és Apepit szolgálták.

Manfred Bietak szerint Sesi említéseinek nagy száma arra utal, jelentős hükszosz uralkodó volt, de a XV. dinasztiához sorolása kétséges, mert neki tulajdonítható emlékművek nem maradtak fenn. Így arra a következtetésre jutott, hogy Sesit a XV. dinasztiával egy időben uralkodó, azok vazallusának számító vagy tőlük többé-kevésbé független nyugati sémi királyok közé kell sorolni, akik közül némelyik még hükszosznak is nevezte magát.

Az, hogy léteztek-e kisebb hükszosz királyok Egyiptomban, vitatott. Ryholt kimutatta, hogy Kaiszareiai Euszebiosz Aegyptiaca -kivonatának az állítása, amely arra utal, hogy a hükszoszoknak voltak vazallusai, rosszul adja vissza Manethón eredeti szövegét, így szerinte a XVI. dinasztia nem a hükszoszok vazallusaiból állt, hanem őslakos egyiptomi dinasztia volt, amely a thébai régió fölött uralkodott a XIII. dinasztia bukása és a XVII. dinasztia megjelenése között. Ezeket a XVI. dinasztiára vonatkozó következtetéseket több tudós, köztük Ben-Tor, James Peter Allen, Susan Allen, Baker és Redford is elfogadta, mind Redford, mind Bietak azonban úgy tartja, kétségkívül léteztek a XV. dinasztiát szolgáló vazallusok Palesztina déli és partvidéki részén, Közép-Egyiptomban és Thébában is, mert ilyen volt a hükszoszok politikai rendszere, ami tipikus volt a szíriai amorita királyságokban és Palesztina városállamaiban.

                                     

2.3. Dinasztiája A XIV. dinasztia királya

Ryholt és Baker elutasítják az elméletet, mely szerint Sesi a XV. dinasztia uralkodója lenne. Ryholt megfigyelte, hogy míg a korai hükszosz uralkodók – például Szekirhar és Hian – köztudottan felvették a heka haszut hq3 h3s.wt, azaz "az idegen földek uralkodója” címet a hükszosz szó ebből ered, Sesi ezt nem viselte. Emellett Hian csak uralkodása második felében vett fel egyiptomi módra uralkodói nevet – a későbbi hükszosz királyok követték ebben. Ezzel szemben Sesi, amennyiben valóban azonos Maaibrével, uralkodói nevet is viselt. Ez vagy azt jelenti, hogy Hian után uralkodó hükszosz király volt – Hian ismert utódai, Apepi és Hamudi riválisa –, vagy azt, hogy másik dinasztiához tartozott.

Ryholt ebből kifolyólag azt feltételezi, hogy Sesi a XIV. dinasztia egyik uralkodója volt. Ez a dinasztia kánaáni származású uralkodókból állt, akik talán a Nílus-delta keleti részét uralták közvetlenül a hükszoszok érkezése előtt. Régészeti bizonyítékok alapján, valamint az alapján, hogy a torinói királylista körülbelül 50 királyt felsorol a XIII. dinasztia és a hükszosz uralkodók között, számos egyiptológus elfogadja a XIV. dinasztia létezését, Redford ezzel szemben úgy tartja, hogy ez az 50 király a hükszosz királyok őseit jelenti, és a XIV. dinasztia valójában nem létezett.

A második átmeneti kor azon szkarabeuszainak stilisztikai vizsgálata alapján, amelyek 1900-ban már ismertek voltak, George Willoughby Fraser Sesi uralkodását "egy rövid, a hükszosz megszállás előtti dinasztiára” datálja. Ryholt saját kutatásai során ugyanerre a következtetésre jutott, és Sesit Jakubher elé helyezi a kronológiában, Hiant és Apepit pedig Jakbim, Jaammu, Kareh és Ammu Ahotepré utánra. Rolf Krauss tőle függetlenül ugyanerre a következtetésre jutott. Tekintve, hogy a torinói királylistán a XIV. dinasztia legkorábbi uralkodójaként Neheszit említik, akinek uralkodása idejéből számos, őt megnevező lelet maradt fenn a Delta vidékéről, és tekintve, hogy a papiruszon csak egy név számára van hely a Neheszié előtt, Ryholt arra a következtetésre jutott, hogy a lista összeállításánál használt korábbi dokumentumon lacuna volt ott, ahol a Neheszi előtti királyok neve szerepelt volna. Az ehhez hasonló lacunákat a papiruszon a wsf szöveg jelölte, és akárhány királyt jelenthetett. Ryholtnak a wsf jelentéséről szóló elméletét több más tudós, köztük Allen és Ben-Tor is elfogadta. Így Ryholt nem látja lehetetlennek, hogy Sesi elődje Ammu Aahotepré, közvetlen utóda pedig Neheszi legyen.



                                     

3.1. Datálása I. e. 18. század közepe

Ryholt Sesi uralkodását az i. e. 18. század közepére datálja. Fő érve emellett, hogy a núbiai Uronarti erődjében Sesi pecsétjei a XIII. dinasztia közepén uralkodó Habau és Dzsedheperu pecsétjeivel együtt kerültek elő. Uronarti erődjét valamikor a XIII. dinasztia idején elhagyták; Ryholt ezt az eseményt Dzsedheperu idejére datálja, mert a későbbi uralkodóknak tulajdonítható pecsét nem fordul elő az erődben. Ez alapján feltételezi, hogy Sesi körülbelül i. e. 1745 és 1705 között uralkodott, Habau és Dzsedheperu kortársaként.

Ryholt Sesivel kapcsolatos elmélete azzal jár, hogy a XIV. dinasztia kezdetét i. e. 1805 körülre datálja, több mint 90 évvel korábbra a legtöbb egyiptológus által elfogadottnál óta Egyiptom fővárosaként szolgáló Itjtauit, és Thébába költözött, amelynek oka az lehetett, hogy a XIV. dinasztia miatt elvesztette a hatalmat a Delta vidéke felett. (A legtöbb egyiptológus Neheszit vagy a XIV. dinasztia alapítójának, vagy második királyának tartja.

                                     

3.2. Datálása I. e. 17. század közepe-vége

Amennyiben Sesi azonos Szalitisszel, a XV. dinasztia Manethón szerinti alapítójával, úgy i. e. 1650 körül élt, amelyet a legtöbb egyiptológus, köztük Ryholt is elfogad a hükszoszok Egyiptomba érkezésének nagyjábóli dátumaként. Ha Sesi a XV. dinasztia idejének második felében élt, Hian és Apepi között, ahogy Ben-Tor és Ward feltételezi, akkor i. e. 1600 körül volt trónon.

                                     

3.3. Datálása Uralkodásának hossza

Akik Sesit Szalitisszel azonosítják, azok Iosephusra, Sextus Julius Africanusra és Eusebiusra támaszkodnak; tőlük tudjuk, hogy Manethón 19 évnyi uralkodási időt tulajdonított Szalitisznek Aegyptiaca című művében. Ryholt ehelyett statisztikai módszert használ, és Sesi uralkodásának hosszát 20 és 53 év közé teszi. Módszere lényege, hogy összeszámolta a Jakbimnek, Jaammunak, Karehnek és Aahoteprének tulajdonított szkarabeuszokat, és figyelembe véve, hogy összesen legalább 30 évig uralkodtak, ami azt jelenti, hogy évenként átlagosan 7.5 és 20 közti darabszámú szkarabeuszt hagytak hátra. Ennek alapján Sesi közel 400 szrakabeusza 20–53 évnek felel meg, és Ryholt kronológiájában kb. 40 évet tulajdonít neki.

                                     

4. Családja

Ryholt feltételezése szerint Sesinek legalább két felesége volt: Tati, akivel utódját, Neheszit nemzette, és egy ismeretlen királyné, akitől Ikpu nevű fia született. Ryholt az alapján jutott erre a következtetésre, hogy feltűnt neki a Tati királyné, valamint Ikpu és Neheszi hercegek nevét említő szkarabeuszok stilisztikai hasonlósága Sesi szkarabeuszaiéhoz, ami azt jelenti, kortársaknak kellett lenniük. Emellett a Tati név már korábban is előfordul núbiai női névként, egyiptomi átokszövegekben. Núbiai származása megmagyarázná Neheszi szokatlan nevét, melynek jelentése: "a núbiai”.

Ryholt úgy véli, Sesi házasságkötését a kusita hercegnővel az motiválta, hogy így szövetséget köthetett a núbiaiakkal. Ryholt Neheszivel kapcsolatos feltételezését megerősítheti számos szkarabeusz, melyeken Neheszit "a király fia” és "a király legidősebb fia” címek kíséretében említik, ami azt jelenti, apja király volt. Emellett mind Neheszi, mint Ikpu viselte a "Ré király fia” címet, a "Ré fia” és "a király fia” címek összevonását, ami azt jelentheti, társuralkodók voltak apjuk mellett.

Ezekkel a következtetésekkel Baker egyetért, Ben-Tor azonban nem; ő úgy tartja, hogy egyrészt Neheszi Sesi előtt uralkodott, másrészt a "király fia”-ként említett Neheszi nem az uralkodó volt, hanem egy később élt hükszosz herceg. 2005-ben a Hórusz-út – az Egyiptomot Kánaánnal összekötő fő útvonal – egyiptomi kiindulópontjában, Tjaru erődvárosában előkerült egy sztélé, melyen "a király fia, Neheszi” olajat áldoz Banebdzsedet istennek. A sztélén említenek egy "a király húga, Tani” néven megnevezett hölgyet is. Egy ezt a nevet viselő nőt más források is említenek Apepi hükszosz uralkodó korából, i. e. 1570 körül. Ez arra utal, hogy a sztélén említett Neheszi herceg is i. e. 1570 körül élt, több mint száz évvel Neheszi király uralkodásának feltételezett ideje után. Ezt megerősíti Ben-Tornak az észrevétele is, hogy a Neheszi herceget említő szkarabeuszok stílusa eltér a Neheszi királyt említőktől. Ez azt jelenti, hogy "a király fia, Neheszi” nem ugyanaz a személy, mint a jobban ismert Neheszi király, akiről így nem tudni, király volt-e az apja.



                                     

5. Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sheshi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.