Back

ⓘ Fáraók ..




                                               

Aahotepré

Aamu Aahotepré kevéssé ismert hükszosz uralkodó volt; az ókori egyiptomi XIV. dinasztiához tartozott. Kim Ryholt 1997-ben azonosította Aamu Aahoteprét a torinói királylista neveinek rekonstruálása során. Aamu nevét kb. 30 szkarabeusz említi. Jürgen von Beckerath korábban 1964 az Aahotepré nevet a XVI. dinasztia egyik fáraója uralkodói nevének tartotta, a királyt pedig a hükszoszok vazallusának. Aamu és egy bizonyos Hauszerré nevű király szkarabeuszai stilisztikailag annyira hasonlóak, hogy William A. Ward azonosnak tartja őket. Ezzel Daphna Ben Tor is egyetért, a második átmeneti kor szkar ...

                                               

IV. Amenemhat

IV. Amenemhat az ókori egyiptomi XII. dinasztia hetedik, utolsó előtti fáraója; talán a XIII. dinasztia őse.

                                               

V. Amenemhat

V. Amenemhat ókori egyiptomi fáraó volt, a XIII. dinasztia egyik uralkodója. Kim Ryholt és Darrell Baker egyiptológusok szerint a dinasztia negyedik uralkodója volt, Nerikarét követte a trónon és i. e. 1796-tól i. e. 1793-ig kormányzott, utódja Ameni Kemau volt. Detlef Franke szerint i. e. 1746 és 1743 közt uralkodott. Jürgen von Beckerath szerint elődje Pantjeni, utódja Szehotepibré. Páran feltételezik, hogy azonos a dinasztia második királyával, Amenemhat Szonbeffel.

                                               

VI. Amenemhat

VI. Amenemhat ókori egyiptomi fáraó volt, a XIII. dinasztia elejének egyik uralkodója. Rövid ideig, legfeljebb három évig uralkodott. Valószínűleg ugyanahhoz a családhoz tartozott, mint V. Amenemhat, Ameni Kemau, Szahórnedzsheritef és Jufni. Csak pár korabeli említése maradt fenn, emellett két királylistán említik.

                                               

VII. Amenemhat

VII. Amenemhat ókori egyiptomi fáraó volt a XIII. dinasztia idején. Neve a torinói királylista mellett több kisebb tárgyról, köztük hat pecséthengerről, egy Medamudban talált bárkaállványról és két szkarabeuszpecsétről ismert. Neve graffitóként megjelenik I. Huit királyné szakkarai sírjában. Ryholt 6-7 évnyi uralkodási időt tulajdonít neki.

                                               

Amenemniszu

Amenemniszu létezését csak 1940-ben erősítették meg hivatalosan, mikor Pierre Montet felfedezte utódja, I. Paszebahaenniut taniszi sírját. Innen került elő egy arany íjvég, amelyen Amenemniszu uralkodói neve, a Noferkaré, valamint utódjáé szerepel. Bár Manethón királylistája említi – dinasztiája második fáraójaként, Nepherkerész néven –, létezésében korábban kételkedtek, mert nem kerültek elő a nevével jelölt leletek. Manethón négy év uralkodási időt tulajdonít neki, de őnála nem Neszubanebdzsedet követi. Felvett uralkodói neve óbirodalmi eredetű. Bár uralkodásáról nem sok adat maradt fenn ...

Dzsedhór
                                               

Dzsedhór

Dzsedhór, görögösen Teósz, Takhósz, uralkodói nevén Irmaatenré ókori egyiptomi fáraó Kr. e. 362-től Kr. e. 360-ig. Édesapját, Nahtnebefet követte a trónon. Azonban nemsokára megbuktatta Nahthórhebit.

Hian
                                               

Hian

Hian ókori egyiptomi fáraó a második átmeneti korban. A XV. dinasztia tagja. Az Egyiptomot megszálló hükszoszok közé tartozott, párhuzamosan uralkodott a délen hatalmon lévő XVII. dinasztiával. Sok pecsétje és ábrázolása ismert. Diplomáciai kapcsolatai voltak a krétaiakkal, a hettitákkal és talán Babilonnal is. A palotáját feltárták Avariszban. Egy Avariszban talált, törött sztélén ábrázolják vele együtt Janasszi nevű fiát, más családtagja nem ismert.

                                               

Hornebkha

Hornebkha, görögösen Muthisz, Mutisz az egyiptomi XXIX. dinasztia második fáraója Kr. e. 393-ban. Édesapját, I. Nefaarudot követte a trónon. Rövid idejű uralkodás után trónfosztották.

Merenhór
                                               

Merenhór

Merenhór az ókori egyiptomi VIII. dinasztia egyik uralkodója lehetett, az első átmeneti kor idején. Kizárólag a XIX. dinasztia idején összeállított abüdoszi királylista említi, melyen a 46. helyen szerepel; neve máshol nem maradt fenn. A torinói királylistán nem maradt fenn neve, mert a papirusz erősen károsodott ott, ahol ennek a korszaknak az uralkodóit sorolja.

Nahthórhebit
                                               

Nahthórhebit

Nahthórhebit, görögösen Nektanebosz, hibásan II. Nektanebosz, uralkodói nevén Szenedzsemibré ókori egyiptomi fáraó Kr. e. 360-tól Kr. e. 342-ig. Dzsedhórt és egy másik trónkövetelőt megbuktatva került a trónra Nahthórhebit a hozzá csatlakozott öreg Ageszilaosz segítségével. Két csatában szerencsésen megállotta a helyét III. Artakhsaszjá ellenében, de a harmadikban vesztes lett, ezért aztán kincseivel együtt Etiópiába menekült.

Nahtnebef
                                               

Nahtnebef

Nahtnebef, görögösen Nektanebész, hibásan I. Nektanebosz, uralkodói nevén Heperkaré ókori egyiptomi fáraó Kr. e. 380-tól haláláig, a XXX. dinasztia megalapítója. Uralkodása alatt Khabriaszra támaszkodott Pharnabazosz és Iphikrátész ellenében. A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.

                                               

II. Nefaarud

II. Nefaarud, görögösen Nepheritész az egyiptomi XXIX. dinasztia ötödik és egyben utolsó fáraója Kr. e. 380-ban. Édesapját, Hakóriszt követte a trónon. Rövid idejű uralkodás után trónfosztották.

Noferkaré Tereru
                                               

Noferkaré Tereru

Noferkaré Tereru az ókori egyiptomi VIII. dinasztia egyik uralkodója lehetett, az első átmeneti kor idején. Neve csak a XIX. dinasztia idején összeállított abüdoszi királylistáról ismert, melynek 49. helyén szerepel.