★ Free online encyclopedia. Did you know? page 239



                                               

Felsődetrehem

1332-ben a pápai tizedjegyzékben Tetruch néven fordul elő. Középkori katolikus lakói a reformáció idején felvették az unitárius vallást, majd I. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodása alatt áttérnek a református hitre. A települést a 17. szá ...

                                               

Felsőfüle

Felsőfüle, Füle nevét 1450, 1456-ban említette először oklevél Felseffyle ~ Felsewfyle néven. 1500-ban Felsewfyle Léta vár tartozéka volt. 1670-ben egy Hévszamoson kelt oklevél Czukan Györgyöt említette, aki egy fiával "az tatárjárástul fogva” Fe ...

                                               

Felsőpeterd

Az iskola és parókia melletti telken újkőkorszaki és római kori település maradványait tárták fel. A régészeti lelőhely a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-I-s-B-07138 sorszámon szerepel. A templomdombon a Coțofeni kultúrához tartozó halomsírt ...

                                               

Felsőpodsága

Podsága, Felsőpodsága nevét 1824-ben említette először oklevél Felső Podsága, Poságá gyin Szusz néven. 1850-ben Podsaga din szusz, 1854-ben Felső Podsága, Poceaga, 1888-ban Felső-Podsága, 1913-ban Felsőpodsága néven írták. A trianoni békeszerződé ...

                                               

Felsőszolcsva

Felsőszolcsva, Szolcsva nevét 1470-ben említette először oklevél Felsewsolczwa néven. 1516-ban Felsewzolchwa Torockó tartozékaként volt említve. 1473-ban felében 14 jobbágytelek Orosz Tamás, Gewrkew, Hwchaga Péter és Juga Iván jobbágy kezén volt. ...

                                               

Gerendkeresztúr

1289-ben szerepel először oklevélben Keresztur néven, ekkor azonban lakatlan településként említik, így tehát valószínű, hogy a tatárjárás idején pusztult el. A falunak ekkor már fatemploma volt, amelyet a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek fe ...

                                               

Hadrév

Marosludastól 10 km-re, Aranyosgyérestől pedig 25 km-re, az Aranyos és az E60-as európai út mellett fekszik. Mivel többször is előfordult, hogy az Aranyos kiöntött, a folyó mellett élő emberek lassan elköltöztek a falu más részeire.

                                               

Hasadát

Hasadát Árpád-kori település. Nevét 1278-ban már említette oklevél t. Hasadad néven. Későbbi névváltozatai: 1297-ben Peturd Hasadata, 1456-ban Hosdath, 1733-ban Hesdadt, 1750-ben Hesdate, 1760–2 között Hesdád, 1808-ban és 1888-ban Hesdát, 1913-ba ...

                                               

Havasasszonyfalva

Nevét 1456-ban p. Azonffalva, Assonfalwa néven említette először oklevél. 1500-ban p. Azzonfalwa néven Léta vár tartozéka, 1652-ben pedig Aszonyffalua integra néven gyalui várbirtok volt. 1808-ban Asszonyfalva, Szecsel, 1888-ban Havas-Asszonyfalv ...

                                               

Járamagura

Járamagura, Magura nevét 1733-ban említette először oklevél Magura néven. További névváltozatai: 1750-ben, 1808-ban Magura, 1913-ban Járamagura. A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Alsójárai járásához tartozott. 1910-ben 257 rom ...

                                               

Járaszurdok

Járaszurdok, Szurdok nevét 1426-ban p. Zordwg néven említette először oklevél. Későbbi névváltozatai: 1438-ban p. Zwrdok, 1440-ben Zwrdogh, 1473-ban és 1533-ban Zwrdok, 1733-ban Szurdok, 1888-ban Szurduk, 1913-ban Járaszurdok. 1440-ben Zwrdogh a ...

                                               

Koppánd

Neve a Koppány személynévből való. Történeti névalakjai: Coppan 1176, Tordakoppánd 1619. Hivatalos úton keletkezett mai román neve a copac fa szó képzős alakja, helységnévként többször előfordul Havasalföldön és egy esetben Bihar megyében is Kapo ...

                                               

Középpeterd

Középpeterd, Peterd nevét 1407-ben említette először oklevél in Peterd hungaricali, et duabus Peterd volachorum alakban. Későbbi névváltozatai: 1482-ben in utraque Petherd Wolahalibus ld Peterd, 1483-ban p. Kezepsew Olah Peterd, Kezepsewolahpethe ...

                                               

Magyarléta

1322-ben Leta néven jelentkezik a forrásokban. 1334-ben is Leta, de már 1450-ben Letha alakban használják. 1839, 1863, 1890 Magyar-Léta, Litya, 1850, 1857 Magyar Léta, 1873, Léta Magyar-, Lita, 1920 Lita ungurească, 1930–1956 Litenii-de-Sus.

                                               

Magyaróság

Magyaróság nevét 1435-ben említette először oklevél Mogiorosd néven. Későbbi névváltozatai: 1456-ban Monyarossag, Monyorosag, 1733-ban Meyreu, 1750-ben Mujereu, 1760–2 között Magyarosság, 1805-ben Magyaros Ág, 1808-ban Magyaroság, 1861-ben Magyar ...

                                               

Magyarpeterd

Magyarpeterd település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. A Tordai-hasadék északi kijáratánál fekszik.

                                               

Magyarszilvás

Hivatalos helynévadással keletkezett mai román nevének jelentése szilvafás. Először 1367-ben, Ziluas néven említették. Nevének előtagja 1715-ben jelent meg: Magyar Szilvás.

                                               

Marosdécse

A falu és környéke ősidők óta lakott hely volt. Az itt felszínre került eszközök és használati tárgyak, ékszerek a kései kőkorszakból származnak és sajátosan egyedi kultúrára vallanak, amiért az itt talált leleteket a szakirodalom marosdécsei kul ...

                                               

Mezőbő

Határában újkőkorszaki leleteket és római kori falmaradványokat tártak fel. Első írásbeli említése 1303-ból származik, ekkor t. Bwd néven említették az oklevelek, mint Torda vármegyei földet, melynek felét ekkor Szent Jakabnak szentelt kőtemplomm ...

                                               

Mezőkók

Mezőkók, Kók nevét 1406-ban p. Kok, Kook néven említette először oklevél. 1518-bn Kók Gernyeszeg tartozéka, majd a Farnasi ~ Farnasi Veres, Tetrehi Peres, Kecseti, Somkeréki Erdélyi, Szilvási, Gerendi családok birtoka volt. Későbbi névváltozatai: ...

                                               

Mezőméhes

1293-ban Mehes néven említik először. Egykor két falu Kis- és Nagyméhes volt. Az ortodox templom a falu közepén áll, református templomát 1909-ben gr. Kendeffy Gyula építtette. A Béldi család egykori kastélya megsemmisült, de az Illyés család 19. ...

                                               

Mezőszengyel

Mezőszengyel falu Romániában, Maros megyében, Mezőszengyel község központja. A községközponton kívül Borza, Fodorkút, Keménytelke, Pripora, Sárkihid, Gladur, illetve Zapodia tartozik hozzá.

                                               

Mikes (település)

Mikes és környéke már az ókorban is lakott hely volt, melyet a falutól kissé északra feltárt római korból származó leletek is bizonyítanak. Mikes nevét 1367-ben említette először oklevél Mykus néven. 1370 körül Mykis, 1409-ben Mykes, 1523-ban Myk ...

                                               

Muncsal

Muncsal nevét 1486-ban említette először oklevél mons idiomate wolahico Monchel vocatus formában. 1494-ben p. Mwnchel ad Offombanya pt., kenezius et alii wolachi ibidem alakban volt említve. 1496-ban pedig p. Mwnchal néven, Aranyosbánya város bir ...

                                               

Nagylupsa

Az Erdélyi Szigethegységben, a Mócvidéken, Tordától hetven kilométerre nyugatra, Topánfalvától tizenegy kilométerre keletre, az Aranyos bal partján fekszik.

                                               

Pusztacsán

1366-ban Chan néven említik először az okiratokban. A település az 1658-as tatár betöréskor teljesen elpusztult, majd román lakossággal települt újra. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott.

                                               

Pusztaszentkirály

Pusztaszentkirály Szentkirály nevét 1367-ben említette először oklevél Scentkyraly néven. 1450-ben kenézét is említették. 1501-ben Somkeréki Erdélyi János Zenthkyral birtokának felét Szilvási Cseszelicki Mátyásnak adta el. 1516-ban p. Olahzentkyr ...

                                               

Pusztaszentmárton

1332-ben de Sancto Martino, 1348-ban Scentmartun, 1362-ben Zenthmarton, 1587-ben Kaposztas Zent Márton, 1760–1762-ben Puszta Szent Márton néven említették. Eredetileg a Rődi-völgy és a Rákos-patak völgyének találkozásánál, La beserica határrészbe ...

                                               

Ruhaegres

Nevének előtagja vsz. egykori birtokosára, utótagja égerfákra vonatkozik. Román neve azonos az egresbokor elnevezésével. Először 1358-ban Agris, 1456-ban Egrus néven említették. Előtagját először 1760–1762-ben jegyezték fel: Ruha-Egres. Román nev ...

                                               

Sütmeg

Sütmeg egykor Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. Nevét az oklevelek 1456-ban említették először p. Swthmeg néven. 1500-ban p. Swthmes Léta vára tartozéka volt. Későbbi névváltozatai: 1733-ban Suth, 1750-ben Sutu, 1760–2 között Sütmeg, 1808-ban ...

                                               

Szelicse

Szelicse, Szelecse Árpád-kori település. Nevét már 1297-ben p. Zeleche néven említette oklevél. Későbbi névváltozatai: 1367-ben p. Zelliche, 1415-ben p. Zeleche, 1760-ban Szelitse, 1733-ban Szelicsa, 1808-ban Szelestye, 1861-ben Szelitye, 1913-ba ...

                                               

Topánfalva

A Mócvidék központi települése az Erdélyi-szigethegységben, az Aranyos partján, Gyulafehérvártól 76 kilométerre északnyugatra, a 75-ös és 74-es út találkozásánál.

                                               

Tordaegres

Tordaegres, Egres nevét 1310-ben említette először oklevél Egres néven. Későbbi névváltozatai: 1440 körül p. Alsoegres, Felsewegres, 1484-ben pr. Olahegres et Magyaregres, 1504, 1505-ben Puztha Egres, 1750-ben Stopj, 1760–1762 között Puszta Egres ...

                                               

Tordahagymás

Tordahagymás, Hagymás nevét 1381-ben említette először oklevél Hagymasmezew néven. További névváltozatai: 1435-ben p. Hagymas, 1733:-ban Hagymás, 1750-ben Hasmas, 1733-ban Hagymás, 1750-ben Hasmas, 1808-ban Hagymás 1913-ban Tordahagymás. 1505-ben ...

                                               

Tordaszeleste

Tordaszeleste, Szeleste egykor Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. Nevét az oklevelek 1418-ban p. Zelesthe néven említették először. Későbbi névváltozatai: 1467-ben p. Zelestye, 1504-ben p. Zelysthye, 1523-ban p. Zelesthye, 1733-ban Szelistye, 1 ...

                                               

Tordatúr

A Túri-patak nevét először ugyan csak 1865-ben említették, mégis valószínű, hogy a falu a víznévről kapta a nevét. Ebben az esetben azonos eredetű lehet a Túr folyó nevével. Előtagja onnan származik, hogy Torda vármegyéhez tartozott és már a hely ...

                                               

Torockógyertyános

A falut 1342-1343-ban említette először oklevél Gerttyanos néven. 1470-ben Gyethianus, 1473-ban Yorthyanos, 1516-ban Gerttyanos, 1733-ban Vallye, 1750-ben Vale, 1760-1762-ben Gyertyános, 1808-ban Gyertyános néven írták. A település Torockó vár ta ...

                                               

Alibunári járás

Az Alibunári járás a történelmi Torontál vármegye egyik járása volt a Bánságban. Székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése óta végig Alibunár volt. Népessége az 1910-es népszámlálás szerint 29 292 fő volt. Ebből 588 fő magyar, 755 fő néme ...

                                               

Nagykikindai járás

A Nagykikindai járás a történelmi Torontál vármegye egyik járása volt. Székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése óta végig Nagykikinda volt, mely város rendezett tanácsú városként nem volt a járás része. Népessége 1910-es népszámlálás sze ...

                                               

Alibunár

A községhez Alibunáron kívül még kilenc település tartozik zárójelben a szerb név szerepel: Ferdinándfalva Нови Козјак / Novi Kozjak. Újsándorfalva Јаношик / Janošik. Keviszöllős Селеуш / Seleuš. Petre Владимировац / Vladimirovac. Alibunár Алибун ...

                                               

Antalfalva

Antalfalva város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Lakói főleg szlovákok.

                                               

Baranda

Baranda és környéke már az ősi időkben lakott hely volt, amit a település közelében fekvő téglaverő telepen gyakran talált edénytöredékek és emberi csontok is igazolnak. Nevét 1340-ben említette először oklevél Berend néven. A település ekkor Kev ...

                                               

Beodra

Beodra falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Törökbecse községben. Két település, Beodra és Karlova egyesülésével jött létre.

                                               

Csenta

Csenta nevét az 1723-1725-ös gróf Mercy térképén Czentha a lakatlan helységek között szerepelt. 1753-tól a tisza-marosi határőrök kezdtek itt letelepedni, és 1760-ban már Czenta is a tisza-marosi Határőrvidékről bevándorolt polgárkatonaságtól meg ...

                                               

Cserépalja

Cserépalja a török hódoltság alatt már fennállt, és ez időből a község közepén fennmaradt egy, a templom előtt látható közkút, mely terméskőből épült s jelenleg is használatban van. A hódoltság végén azonban a település elpusztult, és a Mercy-fél ...

                                               

Csősztelek

1332-ben Cherezek néven említik először. A régi falu a hódoltság alatt elpusztult. Az 1776. évi Griselini-féle térképen mocsaraktól környezve, Csiestek néven volt található, praediumként. 1780-tól Csekonics József császári és királyi tábornok bér ...

                                               

Ernőháza

Nagybecskerektől 22 km-re keletre, a Temes közelében, Lázárföld, Szárcsa, Nezsény és Bótos közt fekszik, közigazgatásilag Nagybecskerek községhez tartozik.

                                               

Farkasd (Szerbia)

Farkasd, régebben Farkasdin település nevét az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen Vorkasdin néven a becskereki kerületben, a lakatlan helységek között tüntették fel. 1770-ben a német-szerb Határőrvidék területének megnagyobbításakor a szerb ha ...

                                               

Ferdinándfalva

Ferdinándfalva falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Alibunárhoz tartozik.

                                               

Ferenchalom

A község nevét I. Ferenc Józsefről kapta, szerbül eredetileg Francfeld ként Францфелд ismerték. Magyarul egyaránt nevezték Francföld nek, Ferencfalvá nak, majd Ferenchalom nak. 1918 után a neve Kraljevićevo Краљевићево és Banatsko Kraljevićevo Ба ...

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →