★ Free online encyclopedia. Did you know? page 238



                                               

Vasasszentiván

1305-ben Szenthyuan néven említik először. A Vasas előtag legelőször 1583-ban bukkant fel. A település lakossága a középkorban római katolikus, majd a reformációt követően a református vallásnál állapodott meg. 1602-ben Giorgio Basta katonái a fa ...

                                               

Veck

Veck nevét 1378-ban említette először oklevél Vrock néven, ekkor adományozta a király a reá szállt birtokot Bebek Györgynek és Imrének. Későbbi névváltozatai: 1511-ben Weech, 1561-ben Wechk, 1589-ben Veszk, 1591-en Vechke Kádár VI. 79, 1760−1762 ...

                                               

Virágosberek

Virágosberek Florești nevét 1325-ben említette először oklevél Vylagusberk néven. További névváltozatai:1332–1337 között Vijlagusbereg helytelenül: Vylagulbereg. 1333-ban Wyragusberek. 1356-ban Viragosberk, Németek lakják. 1392-ben Vilagusberek, ...

                                               

Vízszilvás

Magyar neve egy patak menti szilvafásra utal. Először 1321-ben Zaaszylwas, majd 1326-ban Zcyluas, 1444-ben Wyzzylwas, 1557-ben pedig Biz Szylvas alakban írták. Egyes részeit a 15–16. században birtokosuk után nevezték el: Wasakzylwas 1469, Wassak ...

                                               

Völcs

Neve a szláv wilz, vlh, velch szavakból ered, melyek jelentése: nedves, vízmosásos. Völcs szintén mocsár. A Völcs nevü helységek vízmosások mellett feküsznek. Völcs nevét 1378-ban említette először oklevél Wlch néven, mikor a király a reá szállt ...

                                               

Zápróc

Területén újkőkorszaki leleteket tártak fel. Első említése 1507-ből származik. Zápróc nevét 1507-ben említette először oklevél Zaproch néven, mint Alparét tartozékát és a nádasdi Ongor család birtokát. Későbbi névváltozatai: 1587-ben Zaprocz, 159 ...

                                               

Almád

Eredeti neve, Jabolnok almafás területet jelöl. A 19. század végi helységnévrendezés során ezt az elnevezést magyarra lefordítva állapították meg az Almád elnevezést a falu számára.

                                               

Belotinc

Lippától 24 km-re keletre, a Maros bal partján fekszik. 2009-ben Maroseperjes és Lalánc felől aszfaltozatlan úton, a községközpontból kompon lehetett megközelíteni.

                                               

Cseralja

A helyén állt középkori falut először 1349-ben említették, Cherallya néven. A falu német nevét közvetlenül a telepítéskor kapta, vagy gr. Tran kamarai tisztviselőről, vagy más forrás szerint a telepítést bonyolító Orczy gróf Tran családnevű hitve ...

                                               

Fürjes

Fürjes neve csak a török időktől ismert, ekkor már mint lakott hely volt említve. Az 1717-es kamarai jegyzékben, a verseczi kerületben Sakaiza néven, 37 házzal sorolták fel. 1723-1725. között gróf Mercy térképén Sagaic, majd az 1761-es térképen S ...

                                               

Gajtás

Először 1690-ben említették ezen a néven. A 17. század végén nagy számban vándoroltak szerbek a faluba. 1770-ben Mária Terézia rendeletére a német-szerb katonai határőrvidékhez tartozott. Gróf Mercy térképén is már ezen a néven jelezték, a versec ...

                                               

Gerebenc

Gerebenc nevét 1341-ben említette először oklevél, 1390-ben pedig már várát is megemlítették. A település a középkorban Krassó vármegyéhez tartozott. Az 1600-as években valószínűleg elpusztult, mert az 1690-1700. közötti összeírásban azonban nem ...

                                               

Homokbálványos

Homokbálványos Bavaniste nevét már a középkorban is Bálványos néven említették az oklevelek. A település az elpusztult Keve vármegyéhez tartozott. 1412-ben még néptelen puszta volt, Zsigmond király ekkor Keve városának adományozta. 1428-ban, miko ...

                                               

Homokdiód

Homokdiód Oresácz a török hódoltság végén már lakott helynek írják, és az 1717. évi kamarai jegyzék 30 lakott házat írt le itt. A gróf Mercy-féle térképen Oreschez -et a verseczi kerületben tüntették fel, majd 1770-1773-ban a német-szerb határőrö ...

                                               

Homokszil

Homokszilről a török hódoltság előtti időkről nem maradt fenn írásos adat, de a hódoltság végén már lakott helyként említették, és az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen Ulma néven jelölték a verseczi kerületben, 1770-1773. között pedig a szerb ...

                                               

Izbistye

Izbistye történetéről a török hódoltságig nem maradt fenn írásos adat, azonban a hódoltság végén már lakott helyként említették, és az 1717. évi kamarai jegyzékbe már Isbiste néven vették fel, 20 házzal. Gróf Mercy-féle térképén Ispistes néven sz ...

                                               

Karasjeszenő

Karasjeszenő, előző nevén Jaszenova település története csak a török hódoltság utolsó éveitől ismert, ekkor már lakott helyként volt említve. 1717-ben az összeírások szerint a palánkai kerület községei közé 110 házzal volt felvéve. Gróf Mercy 172 ...

                                               

Kiszsám

Kiszsám már a középkorban is létezett. Nevét 1424-ben említette oklevél Saan néven, mely szerint ekkor még csak egy helység létezett és valószínű, hogy a török hódoltság alatt is lakott maradt. Az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen C. Zamm név ...

                                               

Márktelke

Márktelke Markovecz a 18. század közepén települt, mivel az 1723-as gróf Mercy-féle térképen még nem volt jelezve, de az 1761-es térképen már fel volt tüntetve, és ekkor már postaállomása is volt, majd 1832-ben Baich Tivadar vásárolta meg a kincs ...

                                               

Nagyszered

Nagyszered a 17. században már létezett, és lakott volt még a török hódoltság végén is. A települést az 1717. évi kamarai jegyzékbe Veliki Szerediste néven 72 házzal vették fel és ekkor még tisztán óhitűek lakták. A 19. század elején református v ...

                                               

Németszentpéter

Németszentpétertől északra feküdt Gedős falu is, amely a középkorban Csanád vármegyéhez tartozott. 1204 előtt Farkas comes ispán, utána Csák Ugron érsek, majd Csák Miklós csanádi főispán birtoka lett. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben Felged ...

                                               

Párta (település)

Párta középkori adatairól nem maradt fenn oklevél, azonban a török hódoltság végén már lakott helyként említették. A település nevét az 1717. évi kamarai jegyzékben Parta néven jegyezték fel, 18 házzal, gróf Mercy-féle térképén a verseczi kerület ...

                                               

Porány

Porány török hódoltság előtti sorsáról nem maradt fenn írásos adat, a hódoltság után azonban már mint lakott helyet említették, az 1717. évi kamarai jegyzékben neve már Podporan néven szerepelt a verseczi kerületben. Az 1723-1725-ös gróf Mercy-fé ...

                                               

Réthát

Magyar neve az eredeti német név hozzávetőleges tükörfordítása, amely elsőként 1828-ban tűnt föl. A Wiesenhaid jelentése rét + puszta. A telepítő kamara részéről a névválasztást befolyásolhatta a von Schönborn választófejedelmi család származási ...

                                               

Temeshidegkút

A településtől északnyugatra 300 méterre őskőkorszaki valamint La Tène kultúrához tartozó települések maradványait tárták fel. Az új negyedben illetve a falutól 200 méterre nyugatra, 2–3. századi római és szarmata-dák temetkezési helyekre bukkant ...

                                               

Temesőr

Temesőr Temes-Strázsa a török hódoltság után alakult német lakosokkal, akiket gróf Mercy tábornok telepített erre a helyre, az új falut Lagerdorf -nak nevezték el, mivel az 1716. évi hadjárat alatt itt volt a táborhelye a császári lovasságnak. A ...

                                               

Temesváralja

Temesváralja határában feküdt egykor Omor falu is, melynek lakosait 1770-ben a jelenlegi községbe telepítették át.

                                               

Vajdalak

Vajdalakról az első ismert adat a török hódoltság utánról maradt fenn, ekkor már lakott helységnek írták, majd az 1717. évi kamarai jegyzékben is előfordult Woivodinzi néven, 77 házzal, és a Mercy-féle térképen is szerepelt, de később elpusztult ...

                                               

Varázsliget

A falu nevét 1713-ban említették először az oklevelek. Annyi bizonyos, hogy a török hódoltság végén már lakott hely volt. Az 1717-es kamarai jegyzékben Wrachegay néven, 56 házzal volt említve. Egy 1761. évi térkép szerint a település az újpalánka ...

                                               

Versecvát

Verseczvát, előző nevén Vattina nevét 1421-ben Wath néven említették először az oklevelek, majd 1427-ben Waad néven írták. A középkorban Krassó vármegyéhez tartozott. 1421-ben Wath a Nagylaki Jánkfi-család birtoka volt, majd 1427-ben Zsigmond kir ...

                                               

Zádorlak

Zádorlaktól délre feküdt Tófája Thofay falu is, amely 1421–1426-ig a Kolosváriaké, majd a Csályaiaké volt. 1519–1525-ig Keserű Mihály és Dóczi Ferencz voltak a földesurai.

                                               

Alsóaklos

Alsóaklos nevét 1408-ban említette először oklevél p. Aklos néven. 1419-ben p. Oklos, 1426-ban p. Kysaklos et Naghaklos, 1490-ben p. Felsew Aklos et Also Aklos néven írták. 1448-ban Naghaklos kenézét is említették egy oklevélben, ekkor már vámsze ...

                                               

Alsódetrehem

Alsódetrehem falu Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. A 2002-es népszámláláskor 4610 románt, 417 magyart és 38 cigányt regisztráltak.

                                               

Alsójára

Neve szláv eredetű személynévből való. Az első írásos adat rá 1288-ból származik, ekkor tévesen Zara alakban írták, majd 1303-ban Jara. Előtagja 1438: Alsow Jara a tőle délnyugatra fekvő középkori Felsőjára 1426: Felyara, 1438: Felsew Jara nevű f ...

                                               

Alsópodsága

A falut 1365-ben említette először oklevél Pothsaga néven. 1424-ben Pachaga, 1473-ban p. Pathchaga, 1487-ben Pathsaga, 1516-ban p. Pochaga, 1733-ban Potsagá, 1750-ben Potsaga, 1760–1762 között Possága, 1808-ban Pocsága néven írták. Podsága a Toro ...

                                               

Alsóvidra

A falu nevét 1595-ben említette először oklevél Vidra alakban. 1760–1762 között KisAranyos, 1808-ban Aranyos aliis Aranyas Kis- h., Vidrá val, 1854-ben AlsóVidra, Vidra de Jos, 1861-ben Kis-Aranyas, Alsó-Vidra, 1913-ban Alsóvidra néven írták. A t ...

                                               

Aranyosegerbegy

Aranyosegerbegy település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. Aranyosgyérestől 2 kilométerre, az Aranyos folyó bal partján fekszik.

                                               

Aranyosfő

A Gyalui-havasok alatt, a Bihar-hegységben eredő Nagy-Aranyos patak mellett, az Aranyos völgyében, Abrudbányától északnyugatra, Fehérvölgytől nyugatra fekvő település.

                                               

Aranyoslóna

1850-ben 2547 lakosából 1851 román, 411 magyar, 3 zsidó és 266 roma volt. 1992-ben a nemzetiségi összetétel a következőképpen alakult: 3564 román, 504 magyar és 307 roma.

                                               

Aranyoslonka

Aranyoslonka nevét 1470-ben, majd 1517-ben említette először oklevél p. Wyfalw néven, mint Torockó vár tartozékát. 1470-ben Mátyás király Csupor Miklós erdélyi vajdának adományozta. A 16. század elején Corvin János, majd II. Ulászló birtoka volt. ...

                                               

Aranyosronk

Aranyosronk nevét 1733-ban említette először oklevél Runk néven. További névváltozatai: 1861-ben Runk, 1913-ban Aranyosronk. Aranyosronknak 1850-ben 567 lakosa volt, melyből 561 román, 6 cigány. 1880-ban kivált belőle Lunkalárga Lunca Largă, 1910 ...

                                               

Aranyosvágás

Aranyosvágás 660 és 1275 méter közötti tengerszint feletti magasságban fekvő település, nevét 1770-ben említette először oklevél Szekatura néven. 1861-ben Szeketura, 1888-ban Szekatura, 1913-ban Aranyosvágás néven írták. Az Aranyos-patak mellett ...

                                               

Bányahavas

Bányahavas nevét 1760-ban említette először oklevél Kis Bányahavas néven. Kis Bányahavas lakói román hegyi zsellérek voltak, juhtenyésztéssel és fafeldolgozással foglalkoztak. Bányahavas közelében található az 1395 méter magasságú Kishavas, távol ...

                                               

Berkes

1351-ben Berkes, 1505-ben Beerkees, 1824-ben Berkis, 1850-ben Birtyis, 1854-ben Berkesz alakban írták. Mai román nevét a helyben gyakori Borza családnév után kapta.

                                               

Bikalat

Bikalat, Bikal nevét 1449-ben említette először oklevél p. Bykal néven. Ekkor említették mint itteni részbirtokosokat a Mezıcsáni Tordafi, Szécsi és Járai családokat is. Későbbi névváltozatai: 1516-ban p. Bikal, 1518-ban p. Bykal, 1808-ban Bikala ...

                                               

Bisztra

A megye északi részén, Gyulafehérvártól 85 km-re, Topánfalvától 5 km-re fekszik, az Aranyos folyó felső völgyében, az Erdélyi-érchegység északi vonulatai között elhelyezkedő völgyben.

                                               

Borrév

Kolozs megyében, Tordától nyugatra 20 km-re. A torda-abrudbányai és a Jára-völgyi – nagyenyedi út kereszteződésénél fekszik. Nagyenyed felől Torockón át a 107 / M jelzésű megyei úton közelíthető meg. A Torda – Abrudbánya keskenyvágányú vasút egyi ...

                                               

Csertés (Románia)

Neve egy szláv eredetű * čьrtežь szóból származik, amely a fakérgek lehántásával végrehajtott erdőirtást jelentett. Ezen jelentésben a čertež szó ma is él a ruszinban, a helynevek tanúsága szerint pedig párhuzamai megvoltak több más szláv nyelvbe ...

                                               

Csürülye

Csürülye település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.Kolozsvártól délre, a Hesdát-patak mellett található.

                                               

Fehérvölgy

A község a megye északnyugati részén helyezkedik el, az Albac patak és az Aranyos folyó összefolyásánál. A legközelebbi város, Topánfalva, 19 kilométerre van. Közúton a Torda felől a DN 75-ös úton, Bánffyhunyad irányából a DJ 108-as úton közelíth ...

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →