★ Free online encyclopedia. Did you know? page 227



                                               

Kecsedszilvás

Kecsedszilvás, Szilvás Árpád-kori település. Neve már 1275-ben, IV. László király az erdélyi káptalannak küldött oklevelében említve volt, melyben a király arra kérte a káptalant, hogy "küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Bonc fia János ...

                                               

Kecskeháta

Kecskeháta nevét 1461-ben említette először oklevél Kechkehath néven, mint a Réczekereszturiak birtokát. Nevének későbbi változatai: 1463-ban Ketskehát Kádár IV. 260, 1467-ben Kechkehath, 1470-ben Kechkehago, 1577-ben Keczkehat, 1579-ben Kecskehá ...

                                               

Kékesvásárhely

Kékesvásárhely nevét 1326–1342 között említette először oklevél t. Vasarhel néven. Későbbi névváltozatai: 1367-ben Wasarhel, 1457-ben Vasarhely, 1733-ban Oláh-Vásárhely, 1808-ban Vásárhely Oláh-, 1913-ban Kékesvásárhely. 1336-ban Szilvás és Szent ...

                                               

Kentelke

A megye középső részén, Besztercétől 17 km-re nyugatra, Bethlentől 20 km-re délkeletre, Sajómagyarós, Árokalja, Kerlés, Sajósárvár, Bethlenkeresztúr és Pogyerej közt, a Sajó jobb partján fekvő település.

                                               

Kisdebrek

A hegyek között, szűk völgyben fekvő falu mellett egy nagy hegy emelkedik, melyen egykor tölgyfás erdő díszlett, határán pedig keresztül folyik Nagydebrek irányába a "Dobricil" patak, erről az erdőről kaphatta nevét is, melyet szláv eredetűnek mo ...

                                               

Kisdevecser

A megye északkeleti részén, Kolozsvártól 61 km-re északkeletre, Szamosújvártól 19 km-re keletre, Noszoly, Mohaly, Nagydevecser és Szamosszentmiklós közt fekvő település.

                                               

Kishavas

Kishavas nevét 1553-ban említette előszször oklevél Munchel, Munchal néven, mint Csicsóvár tartozékát. Ekkor vajdája Maxin János, kenéze István nevét is megemlítették. 1592-ben Báthory Zsigmond fejedelem birtoka volt.Itteni családok nevei: Hercz ...

                                               

Kisigrice

Kisigrice, Igrici nevét 1379-ben említette először oklevél p. regalem Igrichy néven, mint királyi birtok. Igrichy királyi udvarhoz vagy a várhoz tartozó igricek földje lehetett, Gy 2: 72. 1515-ben a Bánffyaké: Bánffy Péter itteni, Igrecze-i részé ...

                                               

Kisszék

Kisszék, Szék nevét 1379-ben említette először oklevél Zekulay néven, ekkor azonban birtokosait nem említették, az oklevélből csak annyi derült ki, hogy románok lakta falu, akiket Wass István 300 birka lopásáért törvénybe idézett. Későbbi névvált ...

                                               

Kornislaka

Nevét az ószláv Rogu, roglu szóból származtatják, melynek magyar jelentése szarv. A település melletti Szamos öble szarvat képez körülötte, innen ered előző neve. Nevét Rogná ról 1890-ben változtatták Kornislaká ra. Mai nevét egykori birtokosáról ...

                                               

Kötke

Kötke nevét 1357-ben említette először oklevél p. Kutke néven. További névváltozatai: 1456-ban Kethke Kádár, 1457-ben Kwthke, Chwthke Zichy Okl IX. 562, 566, 1458-ban Keethke, 1492-ben Kuthke, 1495-ben v. olachalis Kuthke, 1677-ben Költe, 1721-be ...

                                               

Kővársolymos

1543-ban Somosfalwa, 1546-ban Solmosfalwa, 1675-ben Kis-Sollymos néven említették. Román telepítésű falu és kezdetben a Drágfi család birtoka volt. 1603 előtt és 1703 körül teljesen elpusztult. Kővár vidékéhez, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez ...

                                               

Létka

Létka nevét az oklevelek 1405-ben említették először Lehtka néven. 1424-ben Lithka, 1470-ben Lythka, 1650-ben Litka, 1723-ban Letka -nak írták nevét. Létka Kővárhoz tartozó oláh település volt a középkorban. 1405-ben már említették nevét Kővár ta ...

                                               

Magyarszarvaskend

Magyarszarvaskend, 1910-ig Szarvaskend falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

                                               

Mánya (Románia)

Mánya nevét 1315-ben említette először oklevél Mana néven. Későbbi névváltozatai: 1325-ben p. Mania, 1335-ben Manya, 1587-ben Manya, 1733-ban Mánya, 1750-ben Maje, 1808-ban Mánya, Mája, 1913-ban Mánya. 1473-ban Manya birtokosa Losonczi István bán ...

                                               

Mányik

Első birtokosa a Zsombor nemzetség volt, majd a 14–15. században a Manyiki család. A középkorban Doboka vármegyei magyar jobbágyfalu. A 16. század második felében unitárius hitre tért. Beleolvadt a közvetlenül mellette feküdt Körtvélyes falu. 160 ...

                                               

Melegföldvár

Nevét – Kádár József adatai szerint – a község felett emelkedő hegyen volt egykori földvára után kapta, meleg előtagját pedig a déli nap hevének kitett kopár, meleg hegyoldalról vette.

                                               

Mezőveresegyháza

Besztercétől 40 km-re délnyugatra, Bethlentől 27 km-re délre, Kékes és Mányik közt fekvő település. Kékes felől jővén, északi határán átfolyik a Melles patakának bal ága.

                                               

Mikeháza

Nevét alapítójáról kapta. Korábbi változatok: Joank és Jank 1330 körül, Mykehaza 1334, Joank 1336, Mikehaza más néven Jwank 1386, Mykehaza 1553.

                                               

Nagyilonda

Nagyilonda nevét az oklevelek 1390-ben említették először Ylandmeze néven. 1467-ben említik mai nevén, ekkor a Csicsói vár tartozéka és a Bánffyak birtoka volt. A Bánffyaktól azonban Mátyás király hűtlenség miatt elvette és Szerdahelyi Kis Jánosn ...

                                               

Néma (Románia)

1900-ban 898 lakosából 748 volt román és 145 magyar anyanyelvű, 747 görögkatolikus, 97 református, 27 római katolikus és 21 zsidó vallású. 2002-ben 809 lakosából 779 volt román, húsz cigány és tíz magyar nemzetiségű, 771 ortodox, 14 református, k ...

                                               

Noszoly

Neve szláv eredetű személynévből keletkezhetett. Talán a falut jelöli az 1215-ös, Nazalas adat. 1220-ban Noozul, 1318 / 23-ban Nuzal, 1332 / 35-ben Nusal, 1587-ben Nwzaly alakban írták.

                                               

Oláhfodorháza

A településről 1508-ból maradt fenn az első írásos adat, ekkor a Bánffyak birtoka volt, a Bánffyak Bonchidai birtokához tartozott. 1511-es összeíráskor az itteni birtokrész a Losonczi Bánffyaktól zálogjogon Bethleni Miklós fiainak Jánosnak és Far ...

                                               

Oláhpéntek

Kolozsvártól 54 km-re északra, Szamosújvártól 23 km-re északnyugatra, Déstől 14 km-re délre, Felsőgyékényes, Szilkerék, Ormány és Néma közt található.

                                               

Ónok

Ónok nevét 1317-ben említette először oklevél Onuk néven. Ekkor István fiai Ágoston, János és Pethő voltak a település birtokosai, majd elkobzás után Károly Róbert király a Kökényesrénold nemzetségből való Mykud bán fia Miklós dobokai comesnek ad ...

                                               

Ördöngösfüzes

Ördöngősfüzes, Füzes Árpád-kori település. Nevét már 1173-76, 1230-ban említették az oklevelek Fizesteleke, 1235 -ben pedig p. Fizestelek néven. Ősi temploma 1176–1196 körül épült. Füzest még III. Béla király adta a Wass család őseinek: Lob és Ta ...

                                               

Páncélcseh

A Kolozsvári-dombság és a Dési-dombság találkozásánál, a Kendilónai-patak völgyében, a DN161-es út mentén, Kolozsvártól 48 kilométerre északnyugatra fekszik. A község területéből 60.05 km² mezőgazdasági terület és 23.64 km² erdő. A határ legmagas ...

                                               

Péterháza

Péterháza nevét 1383-ban említette először oklevél Petewrhaza néven. 1431-ben Peterhaza, 1454-ben Estwanfy-peterhaza, 1439-ben Peterhaza néven írták. Péterháza első birtokosa és valószínűleg alapítója is az Agmánd nemzetségből való Agmándi Lőrinc ...

                                               

Lónapoklostelke

1306-ban terra Puklustheluky, 1320-ban Poclustelek, 1570-ben Poklosthelke, 1831-ben Peklesa néven említették. A középkorban valószínűleg magyarok lakták, de a 16. század második felében őket románok válthatták föl, mert református egyházáról nem ...

                                               

Récekeresztúr

A Keresztúr név a Szent Keresztre vonatkozik. Először 1320-ban Kereztur, majd 1332-ben de Sancta Cruce említették. Előtagját a Récsei családról kapta – Reczie Kerezthwr 1587, Recse-Keresztur 1750. Ez a románban, részben talán a rece hideg szó hat ...

                                               

Retteg

Neve talán egy hegyhát vagy borda jelentésű szláv * retjag szóból ered. A községet 1968-ban nevezték el a környéket egykor birtokló IV. Péter moldvai fejedelemről.

                                               

Révkolostor

Déstől 16 kilométerre északnyugatra, a Szamos partján fekszik, a folyó szintje fölött két–három méterrel. Magának a falunak 14.38 km²-es határát kétharmadrészt dombság alkotja. Legmagasabb pontja az 535 méteres Magura.

                                               

Sajósárvár

1850-ben 355 lakosából 298 volt román, 33 magyar, 18 zsidó és hat magyar nemzetiségű, 298 görögkatolikus, 38 református és 18 zsidó vallású. 2002-ben 289 román nemzetiségű lakosából 281 volt ortodox és nyolc görögkatolikus vallású.

                                               

Sajószentandrás

1173-ban Igalia néven említik először. Neve jelenlegi formájában először 1288-ban tűnik fel. A középkorban a település vegyes német-magyar lakosságú volt, ezt támasztja alá, hogy a reformáció idején a lakosság egy része lutheránus, másik része re ...

                                               

Semesnye

Nevét az oklevelek 1314-ben említették először Kisscemesnya néven. A település először két helységből állt, melyek közül az egyik Kis-Semenye volt. Kis-Semenye első ismert birtokosai az Aba nemzetségből származó Czente Chenthe családból származó ...

                                               

Somkerék

Nevét az oklevelekben 1332-ben Zumkerech néven említették először. A település ősi birtokosai a Becsegergely nemzetséghez tartozó Somlerekiek voltak. Ősük, Beche még a 13. században élt, akiről a birtok 1304-ben fiaira, Lászlóra, Mihályra és Becs ...

                                               

Szamosjenő

1269-ben egy V. István által kiadott oklevélben említik először, Geneu néven. Ebben az oklevélben megemlíti, hogy a településnek egy Szent Becket Tamás tiszteletére szentelt temploma van. A reformációt követően a lakosság az unitárius hitre tért, ...

                                               

Szamosújvárnémeti

A Németi név középkori német lakosságra utal. Először 1269-ben említették Nemty, majd 1304-ben Nemiti, 1333-ban Nempcii és 1430-ban Nemethy alakban. Román neve szintén ebből a névből képződött, a nyelvjárási ejtésnek megfelelően – vö. Mintiu ~ Ol ...

                                               

Szászencs

Neve német eredetű, az Entsch, Entz, Hentzer, Hintscher, Intscher, Jentscher, Jentzer, formái személy-és családnevek. Nevét egykori alapítója után kaphatta.

                                               

Szásznyíres

A Mezőség északnyugati csücskében, Déstől tíz kilométerre délkeletre, a Bándó-patak Sós-patak völgyében fekszik. Szabó T. Attila szerint a falu legrégebbi, református templom körüli részének utca- és telekszerkezete a szász örökségre vall.

                                               

Szelecske

Szelecske nevét 1405-ben említette először oklevél v. olachalis Zelechke néven. Későbbi névválozatai: 1467-ben Zerechke, 1553-ban Zelecske, 1576-ban Zelechey, 1593-ban Zeletska, 1615-ben Szeliczke, 1642-ben Zelechyke Kádár VI. 97, 1733-ban Szelet ...

                                               

Szentkatolnadorna

Nevének első felét Szent Katalin tiszteletére szentelt templomáról kapta. Nevének Dorna utótagja újabb keletű, a szláv eredetü drume, darna, dernine szavakból származik, melyeknek magyar jelentése pázsit, gyep.

                                               

Szentmargita (Románia)

Nevét 1330 körül említették először terra Sanctae Margarethae néven. 1332-ben Sancta Margareta, 1405-ben Zenthmargytha néven írták. Szentmargita Szent-Margita kezdettől Csicsóvár tartozéka volt. Csicsóvár tartozéka és magyar falu volt 1405-ben is ...

                                               

Szészárma

Szészárma neve Kádár József szerint: Zev, Scei, Zez előneve sekély víz, vagy vízvidéken előforduló gázlókra vonatkozó szikes, átkelő, vámszedőt őrhelyet jelent a vármegyék szélén. Nevének utolsó részét fekvése után orom, zorom, zorma vette. Neve ...

                                               

Szilágytő

A falu nevét 1308-ban említette először oklevél t. Zilagteu ~ Zilaghteu alakban. Első birtokosa az előbb Pénteken, majd Kecseden birtokos szolnoki várjobbágy: Marczell fia János volt, aki 1308-ban Szilágytőt, mely a Szamos mindkét partjára kiterj ...

                                               

Szilkerék

Szilkerék Árpád-kori település, melyet már 1219-ben említettek az oklevelekben Scil néven. Nevének későbbi változatai: 1220-ban v. Scily, 1273-ban t. Zylkerek, Sylkereke, 1275-ben Zylkerek, birtokosa ekkor Balázs fia Domokos, 1292ben Sylkereke Ár ...

                                               

Szóváros

Neve magyar, mely valószínűleg sóvárosból alakult ki. Egykor itt sólerakó hely lehetett, innen neve, melyet Zlatina is támogat, amely sósvizet jelent. Egy 1379-ből való Alparét határjárásáról szóló oklevélben a Salgó szomszédjában említett nagyút ...

                                               

Szurduk

Szilágy megyében, Zsibótól keletre, a Szamos bal partján, Csokmány és Szamosőrmező között fekvő település. A kirstóczi-patakkal egyesült szalonnai patak folyik rajta keresztül.

                                               

Tálosfalva

Csákigorbótól délkeletre fekvő település, melyen átfolyik az Antoson, Oláh-Vásárhelyen át csörgedező a Deberke patakába szakadó kis patakocska, szűk katlanban a hegyek oldalaira is kiterjedőleg épült, Deéstől 28 kilométernyire.

                                               

Tötör

1305-ben Toutheur néven említik először a források. Középkori katolikus lakossága a reformáció idején felvette az unitárius vallást, de 1618-ban áttértek a református hitre. A század folyamán Giorgio Basta és a tatárok pusztításai miatt a magyar ...

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →