★ Free online encyclopedia. Did you know? page 222



                                               

Cseb

Cseb nevét 1407-ben említette először oklevél p. Cheeb néven. 1515-ben Cheb néven volt említve, mint Al-Diód vár tartozéka. 1733-ban Csibold, 1750-ben Csib, 1805-ben Cseb, 1808-ban Cseb, Csib, 1913-ban Cseb néven írták. A trianoni békeszerződés e ...

                                               

Csernisorafloresza

Csernisorafloresza nevét 1380-ban említette először oklevél, Polonycza vocata penes rivulum Chernyswara in districtu de Hunyad alakban. Neve a későbbiekben: 1416-ban p. Pogyenicha iuxta fl-m Charnasaga, 1438-ban p. Cernyesara, 1733-ban Csernisoar ...

                                               

Csigmó

Neve előzőleg Csokmó -nak hangozhatott: 1444 körül és 1515-ben Chokmo. Később 1518-ban Chikmo -ként jegyezték föl és a 19. századig a Csikmó alak volt az általános.

                                               

Csungány

Csungány egykor Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét 1760–1762 között említette először oklevél Csungány néven. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Körösbányai járásához tartozott. 1910-ben 934 lakosából 916 román, 4 magyar volt. Ebből ...

                                               

Danulesd

Danulesd, Danilafalva nevét 1468-ban említette először oklevél p. Danylafalwa néven, mint Illye város birtokát. A későbbiekben: 1733-ban Danulesti, 1750-ben Danulestij, 1805-ben Danulesd, 1808-ban Danulesd, Danlesti ~ Danolesd, 1913-ban Danulesd ...

                                               

Demsus

1360-ban Domsus, 1404-ben Domsos, 1504-ben Dompsos, 1733-ban Demsus néven említették. Első említésekor, 1360-ban Dusa nevű kenéze és Dalk nevű román papja bukkant fel. A 16–20. században ortodox majd görögkatolikus és református gyülekezete is vo ...

                                               

Dobra (Hunyad megye)

Neve először Iwfiw Jófű, de inkább Jófő alakban került lejegyzésre 1387-ben. A Jófő és Jófű névalakok egészen a 18. század elejéig jelennek meg az oklevelekben, Dobra -ként való első említése csak 1733-ból való. Magyar nevében az összetétel egy J ...

                                               

Dobroc

Dobroc egykor Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét az oklevelek 1439-ben említették először Dobrocsafalva néven. Későbbi névváltozatai: 1525-ben Dobroch, 1808-ban Dobrócz, 1913-ban Dobroc. 1525-ben a világosi várhoz tartozott. A trianoni békeszerz ...

                                               

Dumbravica

Dumbravica, Dombravica nevét 1453-ban Dombrawycza néven említette először oklevél. Későbbi névváltozatai: 1733-ban Dombrovicza, 1750-ben Dumbrevicze, 1760–1762 között Dumbravitza, 1805-ben Dombrovicza, 1808-ban Dumbravicza, Bergdorf, Dumbrava, 18 ...

                                               

Erdőfalva (Hunyad megye)

Erdőfalva nevét 1509-ben említette először oklevél p. Erdew néven. 1511-ben p. Erdewfalwa, 1733-ban Ardeul, 1750-ben Argyeu, 1784-ben Argyo, 1808-ban Erdőfalva, Walddorf, Árdeo ~ Argyova ~ Argyo, 1861-ben és 1888-ban Argyen, 1913-ban Erdőfalva né ...

                                               

Erdőhátrunk

Erdőhátronk nevét 1499-ben említette először oklevél p. Ronk néven. Ronk a Hermán-nemzetség ivadékaié volt. Ronkot mint Felpestesi Mátyás egykori birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy kapta királyi adományul. Későbbi névváltozatai: 1733-ban és ...

                                               

Felsőfarkadin

1910-ben 291 lakosából 242 volt román és 49 magyar anyanyelvű, 264 görögkatolikus, 11 római katolikus, hat református és hat zsidó vallású. 2002-ben 232 román nemzetiségű lakosából 212 volt ortodox és 15 pünkösdi hitű.

                                               

Felsőnyiresfalva

Felsőnyiresfalva, Nyíresfalva nevét 1360-ban említette először oklevél p. Nyres néven. 1404-ben Nyeres, 1760–1762 között és 1888-ban Felsö Nyiresfalva, 1913-ban Felsőnyíresfalva néven volt említve. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye H ...

                                               

Felsőszilvás

Kisnemesi falu volt Hátszeg vidékén, Hunyad vármegyében. Valószínűleg innen származott a vármegye történetében jelentős szerepet betöltő Nopcsa család. 1446-ban Zylwas superior és Felsewziluas, 1509-ben Fewlsewzylwas néven említették. Utóbbi alka ...

                                               

Felsőtelek

Első említéseikor Juba néven volt ismeretes. 1733-ban Telyuk, 1850-ben Felső Telek néven említették. A vajdahunyadi kincstári uradalomhoz tartozó jobbágyai a 18. század közepén Ploszkabányán tartoztak bányanapszámot teljesíteni. A Cserna és a Gav ...

                                               

Folt

Először 1316-ban, Folth néven említették. A 14. században katolikus falu volt, papjáról több oklevél is megemlékezik. Az innen származó Folti család több környező falut birtokolt. Megszakítás nélkül Hunyad vármegyéhez tartozott. Református gyülek ...

                                               

Furksora

Furksora nevét 1516-ban említette először oklevél p. Swswarfalwa néven, majd 1518-ban p. Fwrsora, 1519-ben p. Fwrsowara, 1750-ben Fursoara, 1760–1762 között Furkosora, 1808-ban Furksora, Furksiora, 1913-ban Furksora néven tűnt fel az írásos forrá ...

                                               

Glodgilesd

Glodgilesd nevét 1468-ban említette először oklevél p. Glod néven. 1750-ben Glod Gelest, 1760–1762 között Glod Gilesd, 1808-ban Gilesd Glod-, Gilesdorf, Gilesdu ~ Gilistye, 1861-ben Glód-Gilesd, 1913-ban Glodgilesd néven fordult elő az oklevelekb ...

                                               

Godinesd

Godinesd, Gedénfalva nevét 1418-ban említette először oklevél p. volahalis Gedenfalua néven, a későbbiekben pedig: 1468-ban p. Gadonesth, 1733-ban Godinest, 1760–1762 között Godinesd, 1808-ban Godinesd Petresd, 1913-ban Godinesd alakban tűnt fel ...

                                               

Goncága

Goncága, Gancága nevét 1426-ban említette először oklevél Ganchaga néven. 1511-ben p. Ganczaga, 1733-ban Gonczága, 1750-ben Genczaga, 1805-ben Gontzága, 1808-ban Gonczága ~ Genczága, Gensaga, Ginsul, 1861-ben Gonszága, 1913-ban Goncága néven írtá ...

                                               

Gothátya

Gothátya, Kúthátja nevét 1418-ban v. volahalis Kwthathya néven említette először oklevél. A későbbiekben nevét több változatban is említették az írásos források, így: 1468-ban p. Kuthathia, 1733-ban Gotthadgya, 1750-ben Korrhatia, 1760–1762 közöt ...

                                               

Govasdia

1482-ben Gawasdywar, 1506-ban Gabosdwar, 1808-ban Gavosdia és Govosdia, 1888-ban Govasdia alakban írták. Ekkoriban a Runk-patak völgyében négy kilométerre feljebb feküdt. Több vasmanufaktúrája is működött, amelyekben a helyi román és cigány lakos ...

                                               

Gredistye

Gredistye nevét 1888-ban említette először oklevél Gredistye Várhely néven. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Szászvárosi járásához tartozott. 1910-ben 160 lakosából 7 magyar, 153 román volt. Ebből 6 református, 153 görög keleti orto ...

                                               

Guraszáda

Neve tautologikus, ugyanis mind a régi magyar eredetű szád, mind a román gură száj-at, nyílás-t jelöl. Neve sokáig csupán Szád, majd Szádja, mai neve pedig a 18. század első felében tűnt fel: Zad 1292, Zaad és Zadya 1468, Guraszáda 1733, Gura Sza ...

                                               

Gyálakuta

Gyálakuta nevét 1484-ben említette először oklevél Gelakwtha írásmóddal. 1484-ben p. Gelakwtha, 1485-ben Gywlakwtha, 1516-ban Gywlakethafalwa, 1733-ban Dselkuta, 1750-ben Zselekuta, 1760–1762 között Dsalakita, 1808-ban Gyalakuta Bós-, 1861-ben Gy ...

                                               

Gyalár

Vajdahunyadtól 20 km-re délnyugatra, 765 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A község területéből 2668 hektár erdő, 1024 rét és 558 legelő.

                                               

Gyalmár

A Maros bal partján, Szászvárostól nyolc kilométerre északkeletre fekszik. Területéhez tartozik a falu és az állomás között félúton fekvő egykori mezőgazdasági kísérleti telep.

                                               

Gyalumáre

Gyalumára, Dalmár nevét 1484-ben említette először oklevél p. Dalwmar néven. Későbbi névváltozatai: 1516-ban Dalmarfalwa, 1519-ben p. Dalmar, 1733-ban Gyalumare, 1750-ben Gyalu Mare, 1808-ban Gyalumáre, 1861-ben Gyálu-Máre, 1888-ban Gyálumáre, 19 ...

                                               

Hacazsel

Hacazsel, Hátszeg: Kishátszeg nevét 1447-ben említette először oklevél p. Haczachek {!Haczachel?} néven. A későbbiekben: 1453-ban p. Haczagyel, 1600-ban Haczaszkel, 1733-ban Hátzezel, 1750: Heczeczel, 1760–1762 között Haczazsell, 1808-ban Haczads ...

                                               

Haró

Kiss Lajos szerint neve egy szakács jelentésű ómagyar horó szóból ered. Először 1360-ban Harow, majd 1389-ben Haro, 1517-ben pedig Hara alakban írták. A helységnévből képzett melléknév harai. Román neve 1750-ben Hereu.

                                               

Hobicaurikány

Két település, Hobiceny és Urikány egybeolvadásából keletkezett. Mindkettő egy-egy Hátszeg vidéki falu, Hobica és Urik nevét őrzi amelyek a 19. század közepén egy politikai községet alkottak, és mielőtt állandó lakossággal települtek volna be, az ...

                                               

Holgya

Holgya nevét 1733-ban említette először oklevél Holdelye néven. A későbbiekben pedig 1750-ben Holdye, 1760–1762 között Holgya, 1808-ban Holdgya ~ Holgya, 1861-ben és 1913-ban Holgya formában említették az írásos forrásokban. A trianoni békeszerző ...

                                               

Hondol

Aranybányáit a rómaiak alatt és a középkorban is művelték. A 18. század első felében katolikus német bányászokat telepítettek be. 1726-ban már létezett római katolikus egyháza, 1748-ban pedig fa kápolnát építettek. 1784-ben egy Popovici nevű papj ...

                                               

Hosdó

1818-ban jobbágycsaládai közül 44 tartozott a vajdahunyadi kincstári uradalomhoz, tizenhárom pedig magánföldesurakhoz. 2002-ben 395 lakosából 394 volt román nemzetiségű, 340 ortodox és 55 pünkösdi vallású. 1910-ben 480 lakosából 476 volt román és ...

                                               

Jóvalcsel

Jóvalcsel, Jópatak nevét 1453-ban és 1458-ban p. Jopathak, Gonozpathak, 1503-ban p. Jowalchal, Pokolwalchal, 1524-ben p. Jowalcha, Pokolwalcha, 1733-ban Jo-Valcsal, 1750-ben Velcselele bunye, 1760–1762 között Valcsel, 1808-ban Valcsel Jó-, 1861-b ...

                                               

Kabesd

Kabesd, Kabafalva lakói a középkorban magyarok voltak. Nevét 1484-ben említette először oklevél Kabafalwa néven. 1494-ben p. Kabyesth, 1516-ban p. Kabesthfalwa, 1733-ban Kebesti, 1750-ben Kebest, 1808-ban Kabesa, Kabest, 1861-ben Kábesd praedium, ...

                                               

Karmazinesd

Karmazinesd nevét 1468-ban említette először oklevél p. Kamarzenesth, 1913-ban Karmarzinesd néven írták. 1485-ben Komorzanesth Illye város birtoka, mely részben a Foltiaké volt. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Marosillyei járásához ...

                                               

Kasztó

Neve a Kiss Lajos által ismertetett magyarázat szerint a német Kast tölgy és Au berek szavak összetételéből való. Először 1332-ben Keztev és Koztov, 1334-ben Kaztonia, 1335-ben Kozcov, 1488-ban Kosta, 1587-ben Kaztho néven említették.

                                               

Káun

1910-ben 120 lakosából 117 román, három pedig egyéb valószínűleg cigány anyanyelvű volt, 78 görögkatolikus és 42 ortodox vallású. 1785-ben 31 lakost írtak benne össze, öt évvel később, 1790-ben azonban már 52 görögkatolikust. Lakói vallási hovata ...

                                               

Kazanesd

Az Erdélyi-érchegység és a Zarándi-hegység találkozásánál, Brádtól 29 kilométerre nyugat–északnyugatra fekszik. A falut Alvácával összekötő bekötőutat a 2010-es évek elején aszfaltozták.

                                               

Kecskedága

1910-ben 565 lakosából 556 volt román és hét magyar anyanyelvű, 556 ortodox és hat római katolikus vallású. 2002-ben 374 lakosából 373 volt román nemzetiségű, ugyanannyi ortodox vallású. 1785-ben 252 lakosa volt. Ugyanebben a vármegye összeírása ...

                                               

Kéménd (Románia)

Vagy a szláv kamenь kő, vagy a német eredetű magyar kémény szó -d képzős származéka. Történeti névalakjai: Kemend 1332, Kemynd 1362, Kimindia 1750.

                                               

Keresztényalmás

Keresztényalmás, Almás nevét már 1302-ben említette egy oklevél fl. Almas. ad Almas néven, mikor a Keresztúr és Pestes közötti határt az Almás-patak mentén vonták meg, körülbelül Almás mai határáig. 1406–1519 között Déva vára tartozékai közt soro ...

                                               

Kerges

2002-ben 104 lakosából 103 volt román és egy magyar nemzetiségű, 100 ortodox, három pünkösdi és egy református vallású. 1850-ben 390 lakosából 380 volt román és tíz cigány nemzetiségű, valamennyien ortodox vallásúak.

                                               

Kernyesd

2002-ben 483 lakosából 475 volt román és hét ukrán nemzetiségű, 442 ortodox, 18 baptista és 17 pünkösdi vallású. 1785-ben 316 lakosa volt. 1790-ben 313 görögkatolikust, 1786-ban nyolc római katolikust írtak össze benne. 1910-ben 788 lakosából 749 ...

                                               

Kersec

2002-ben 155 román nemzetiségű lakosából 108 volt ortodox, 36 pünkösdi és 11 baptista vallású. 1790-ben 106 görögkatolikus lakosát számolták össze. 1910-ben 382 lakosából 380 volt román anyanyelvű, 375 ortodox és öt görögkatolikus.

                                               

Kisbarcsa

1910-ben 321 lakosából 243 volt román és 78 magyar anyanyelvű, 233 ortodox és 81 református vallású. 2002-ben 1351 lakosából 1060 volt román, 166 cigány és 115 magyar nemzetiségű, 1124 ortodox, 91 római katolikus, 52 pünkösdista és 44 református ...

                                               

Kisoklos

Kisoklos, Aklos nevét 1733-ban említette először oklevél Kis-Oklos néven. Nevét később többféle formában említették, így: 1750-ben Okolisel, 1805-ben Kis Oklos, 1808-ban Oklos Kis-, Oklisel, 1888-ban Okolicsel, 1913-ban Kisoklos néven említették. ...

                                               

Kispestény

Kispestény, Pestény nevét 1459-ben említette először oklevél p. Pesthenicza néven. A későbbiekben nevét többféle változatban is írták, így: 1492-ben p. Kyspesthyen, 1519-ben p. Pesthyenycza, 1733-ban Kis Pestena, 1750-ben Pestyenicza, 1760–1762 k ...

                                               

Kitid

A falu határában római villa maradványait tárták fel, a romániai műemlékek jegyzékében a HD-I-s-B-03171 sorszámon szerepel. Kitid, Keted Ketted &lt, &gt, kedd nevét 1377-ben említette először oklevél kenezyatus villarum Olahalium Felkytid et Alky ...

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →