★ Free online encyclopedia. Did you know? page 202



                                               

Monora

Gyulafehérvártól 48 km-re keletre, Balázsfalvától 7 km-re délre, Kisgalgóc, Szászpatak és Balázsfalva közt, a Nagy-Küküllő bal partján fekvő település.

                                               

Nyírmező (Fehér megye)

Nevét 1293-1330 között említette először oklevél Nyrmezew néven. Nyírmező 1331-ben kenezio nostro capituli de Nirmezeu néven a gyulafehérvári káptalan enyedi uradalmához tartozó mező volt, melyre már előbb, 1293-ban az egyház engedélyt kapott, ho ...

                                               

Oláhcsesztve

Szláv eredetű személynévből származik. 1453-ban Wolah Chesthwe, 1461-ben Cesthwe, 1601-ben? olah Chyezue néven említették. 1839-ben román neve Csisztey-rumunyeszk volt.

                                               

Oláhlapád

Oláhlapád, Lapád Árpád-kori település. Nevét már 1299-ben említették egy birtokhatároló oklevélben p. / v. Lapaad, fl. Lapad néven, mint a gyulafehérvári káptalan birtokát, enyedi uradalmával együtt, mint Miriszló határosát Gy 2: 171. További név ...

                                               

Oláhrákos

Oláhrákos vagy Rákos nevét 1494-ben említette először oklevél Rakos néven, mint Teremi Sükösd János és fia, Gáspár birtokát. Nevét 1750-ben Rekisel, 1760–1762 között Oláh Rákos, 1808-ban Rákos Oláh-, 1913-ban Oláhrákos néven írták. A 20. század e ...

                                               

Oláhtordos

Határában a 7–10. századból származó szláv temetőt tártak fel. Oláhtordost Tordas néven 1177-ben már említette oklevél v. Tordosi de Vyuar néven, mint Marosújvárhoz tartozó falut, mely Asszonynépe határosa voltGy 2: 188. Tordos. 1461-ben Mócsi Mi ...

                                               

Remete (település)

Remete nevét 1441-ben említette először oklevél Remete néven, 1539-ben Kys Remethe, 1733-ban és 1913-ban Remete néven írták. 1910-ben 2002 lakosából 7 magyar, 1988 román volt. Ebből 1982 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Al ...

                                               

Sárd

2002-ben 2117 lakosából 1977 volt román, 121 cigány és 15 magyar nemzetiségű, 1994 ortodox, 32 görögkatolikus, 23 baptista, 19 pünkösdi és 16 református vallású. 1880-ban 1305 lakosából 1014 volt román, 183 magyar és 103 egyéb cigány anyanyelvű, ...

                                               

Sorostély

Neve a német Schornstein kémény szóból való. Ezt a határában fekvő, vulkáni tevékenységet mutató, mocsaras vidékről kapta. Először 1315 és 25 körül, Sorensten, majd 1332–33-ban Berunsten, Camino, 1417-ben Sorosthen, 1468-ban Sorosther, 1587-ben S ...

                                               

Spring (Románia)

Árpád-kori település. Nevét már 1270 előtt említették az oklevelek t. fratrum Cheel Spreng néven. 1299-ben Spreng, 1309-ben Spinc, 1332-1334-ben Spring, 1576, 1808-ban Spring néven írták. Spring 1270 körül Kelneki Cheel birtoka volt, melyet 1290- ...

                                               

Szászcsanád

Neve végső soron személynévi eredetű, de valószínű, hogy a csanádi területen fekvő egresi apátság 13. századi birtoklásának emlékét őrzi. Először egy 1315-ból származó oklevél 1402-ből fennmaradt másolatában még Salencen vagy Salente, 1334-ben má ...

                                               

Székásgyepü

Székásgyepü falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Pókafalva községhez tartozik.

                                               

Székástóhát

1335-ben említik először Thohata néven. Ebben az évben katolikus lakossága és plébániatemploma volt, melynek papja, Tyba a pápai tizedjegyzék szerint 20 dénárt fizetett. Későbbi adatok nem emlékeznek meg a katolikus - magyar vagy német - lakosság ...

                                               

Székásveresegyháza

Székásveresegyház nevét 1313-ban p. Veresyghaz néven említette először oklevél. 1324-ben Rufa Ecclesia, 1334-ben Wrusyghaz, 1332-1335-ben Franciscus Sacerdor de Rufa Ecclesia, 1336-ban Werusygghaz, 1345-ben Vereseghaz, 1523-ban WeresEghház, 1587- ...

                                               

Tompaháza

1439-ben Thompahaza néven említik először. Mai román nevét a falu szülötte, az 1920-ban Max Goldstein által a bukaresti szenátusban meggyilkolt Demetriu Radu nagyváradi görögkatolikus püspök emlékére adták. A püspököt a falu görögkatolikus templo ...

                                               

Tövis (település)

Neve a magyar tövis közszóból származik. Román neve népetimológiás, a teiuș jelentése hársfaliget. Német neve három templomára a reformátusra, a ferencesre és az ortodoxra / görögkatolikusra utal és a 17. századnál nem régebbi. Johannes Honterus ...

                                               

Úrháza

A megye északi részén található, a Torockói-hegység északi lábánál, a Felső-Enyed folyó partján. Gyulafehérvártól északra, Nagyenyedtől 9 km-re északnyugatra található.

                                               

Vajasd

1238-ban Wojasd néven említették először. 1307-ben említik a káptalan egyik jobbágyát, aki német nemzetiségű volt és Vajasdról származott. A középkorban a falu teljesen elpusztult. A XV. században telepítették újra magyar és román telepesekkel. A ...

                                               

Vingárd

Neve a szőlőhegy jelentésű német Weingarten szóból való. Írott alakváltozatai: Wyngartkyrchen 1309, Wynkarthkyr 1332, Vengherskirch 1345, Weyngarth 1465 és Wyngarth 1466. 1345-ben mint Guga, 1427-ben pedig mint Chybay is előfordul.

                                               

Borosjenői járás

Az Aradi járás a történelmi Arad vármegye egyik járása volt. Székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése óta végig Borosjenő volt. Népessége 1910-es népszámlálás szerint 37 421 fő volt. A járás területét a Trianoni békeszerződés Romániának ...

                                               

Kisjenői járás

A Kisjenői járás a történelmi Arad vármegye egyik járása volt. Székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése óta végig Kisjenő volt. Népessége 1910-es népszámlálás szerint 52 536 fő volt. A járás területét a Trianoni békeszerződés Romániának ...

                                               

Bajnokfalva

Bajnokfalva nevét 1441-ben említette először oklevél Baynafalua néven. 1808-ban Bohány, 1913-ban Bajnokfalva néven említették. A település egykor a világosi vár aranyági kerületéhez tartozott. 1445-ben Baynokffalwa, 1550-ben a Losonczy család, 15 ...

                                               

Bogyafalva

Bogyafalva nevét 1441-ben, majd 1445-ben említette először oklevél Bodyafalva néven, mint a világosi várhoz tartozó települést. 1525-ben Bogesthfalwa, 1808-ban Bugyesd, Bugyiest, 1888-ban Budesd, 1913-ban Bogyafalva néven írták. 1601-ben Toldy Is ...

                                               

Buttyin

Borossebestől 6 km-re délre fekszik, nem messze a Fehér-Körös és a Nádor-malomcsatorna szétválásától. 1909-ben az Országos Községi Törzskönyvbizottság által megállapított Borosbökény helyett a vármegye javasolta új nevet véglegesítették.

                                               

Feltót

Aradtól ötven kilométerre északkeletre, a Zarándi-hegységtől északra, a síkságon, a Csigér-patak bal partján fekszik. A község területének 49%-a erdő, 20%-a legelő, 19%-a szántó, 4%-a rét, 1%-a gyümölcsös és 39 hektár szőlő.

                                               

Garassa

1515-ben Grassa, 1607-ben Grossia néven írták, román neve pedig Újgross-t jelent. 1515-ben a gerlai Ábrahámfiak birtoka volt. 1746-ig Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott. 1784–87-ben Kászonyi Borbálának 21 jobbágy- és két zsellércsaládja és a ...

                                               

Gurahonc

Aradtól 107 kilométerrel északkeletre, a Honcisor patak Fehér-Körösbe folyásánál, a Zarándi-hegység és a Béli-hegység lábánál fekszik. A község 16 582 hektáros területéből 9039 hektár erdő, 2184 szántó, 3459 legelő és 1150 rét. Legmagasabb pontja ...

                                               

Jószás

A falut 1574-ben említette először oklevél Kis-Jószás néven. 1746-ban Joszasel, 1808-ban Jószasel, Kisjószás, 1888-ban és 1913-ban Jószáshely néven írták. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: "Jószáshely, Arad vármegyében: 4 katholikus, 403 ...

                                               

Keresztespatak

Keresztespatak nevét 1461-ben Kerezthe Janusfalua néven említette először oklevél. 1760–1762 között Kirstess, 1808-ban Krisztesd, Krista, 1913-ban Keresztespatak néven írták. 1910-ben 248 román görögkeleti ortodox lakosa volt. A trianoni békeszer ...

                                               

Kisbaja

Tótváradtól keletre, a Szlatina partján, Gyulatő és Marosszlatina közt fekvő település. Környező települések: Mikószalatna, Farkasháza, Szarvaság, Gyulatő és Garassa. A falu egy völgykatlanban fekszik, magas hegyektől körülvéve. A falut egy patak ...

                                               

Kisjenő

Kisjenőhöz tartozó településrész még Erdőhegy is, mely Kisjenővel szemben, a Fehér-Körös jobb partján, egykor különálló település volt. A szintén elpusztult, illetve Erdőhegybe olvadt Köbli és Somos falvak a középkorban a Bábolnay és a gróf Csesz ...

                                               

Kispereg

Kispereg történetét a Peregul Mic község és református egyház története című könyvében írta meg Szondy Géza református lelkész. A könyvben részletesen beszámol Kispereg 1655-től egészen 1936-ig történt eseményeiről, ám egyéb források által is meg ...

                                               

Köved

1447-ben Kewed, 1468-ban Kewnesthe és Kwnesthew Kunestő, 1808-ban Kujed néven említették. 1561-ben öt faluból, Felső-, Kis-, Pap- és Dragánkevedből és Kevedkápolnásból állt. Határa a borosjenői uradalom vadászterülete volt. 1746-ban került Zaránd ...

                                               

Konop

1780-ban már romos állapotú ortodox fatemploma helyére 1782-ben emeltek újabbat. 1784-ben a parasztok feldúlták nemesi udvarházait. Birtokosa az 1790-es években a Török család volt. Vályi András leírása szerint ekkoriban szép szarvasmarhákat hizl ...

                                               

Koroknya

Koroknya vagy Karatna nevét 1448-ban említette először oklevél Karathna néven. 1553-ban Korothna, 1561-ben Kirotna, Also-Korotna, Felsö-Korotna, 1732-ben Krokna, 1808-ban Krogna Alsó-, Felsı-, Krotna, 1851-ben Krokna, 1913-ban Koroknya néven írtá ...

                                               

Lugozó

Elsőként 1561-ben, Lugozo néven említették. Akkor a világosi Báthory-uradalom része, a 17. században Bornemissza Katalin birtoka volt. 1746-ig Zaránd, attól fogva Arad vármegyéhez tartozott. Az 1890-es és 1900-as években magyar és német telepesek ...

                                               

Madarsák

A falut 1441-ben, majd 1445-ben említette először oklevél Madarsakfalwa néven. 1525-ben Madersak, 1808-ban Madrizesty, 1888-ban Madrizest, 1913-ban Madarsák néven írták. 1525-ben Madersak a világosi várhoz tartozott. 1851-ben Fényes Elek írta a t ...

                                               

Máriaradna

Máriaradna a magyar Mária-kegyhelyek egyike. Ferences temploma híres búcsújáró hely. Kegyképét 1668-ban vásárolta Vrichonassa György katolikus bosnyák kereskedő egy olasz kereskedőtől, amely a régi kápolna oltárát díszítette. 1695-ben Lippa vissz ...

                                               

Martfalva

Martfalva nevét 1439-ben Chermonfalva, Czermora, 1760–1762-ben Czermora, 1808-ban Czérmora, Repsen, Csermura ~ Czermure, 1854-ben Martfalva, 1888-ban Czermura, 1913-ban Martfalva néven írták. 1910-ben 422 lakosából 387 román, 28 magyar volt. Ebbő ...

                                               

Mondorlak

A falu nevét 1471-ben említette először oklevél Bodorlaka alakban. A későbbiekben nevét többféleképpen is írták, így 1561-ben Badarlaka, 1564-ben Monostorlaka, 1607 előtt Mantaluk, 1752-ben Mondorloc, 1808-ban Mondorlak ~ Széplak, 1913-ban Mondor ...

                                               

Nagyhalmágy

Az Erdélyi-szigethegységben, a Halmágyi-medencében, Brádtól 28 kilométerre északnyugatra, a Fehér-Körös mellett, az E76-os út mentén fekszik. A medencét hat–nyolcszáz méteres tengerszint feletti magasságú hegyek veszik körül. A község területének ...

                                               

Ócsisor

A Zarándi-hegység és az Erdélyi-érchegység között, a Fehér-Körös két partján, Brádtól 24 kilométerre északnyugatra fekszik. Két falurészt különböztetnek meg: a Satu t a Fehér-Körös jobb oldalán és a Peste Criș t a bal oldalon, a Zapoza és a Bosu ...

                                               

Olcs

Olcs egykor Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét 1439-ben Uthfalva néven említette először oklevél. Csánki szerint Olch, Pesty szerint pedig ma Ocs? Nagy-Halmágytól délre, de Vistai szerint inkább az ugyanakkor Világosvár tartozékai közt feltűnő ″ ...

                                               

Rékes

Rékes a középkorban Zaránd vármegyéhez tartozott. A falut 1553–1561 között említette először oklevél Revkecz néven. 1574-ben Revekes, 1613-ban Rebetisul, 1746-ban Revetés, 1808-ban Revetes, 1913-ban Rékes néven írták. 1851-ben Fényes Elek írta a ...

                                               

Rósa

Rósa nevét 1743-ban említette először oklevél Roschia néven. 1808-ban Rossia, 1909-ben Rosia, Rossia, 1913-ban Rósa néven írták. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: "Arad vármegyében, Erdélyország szélén, hegyek közt, 758 óhitü lakossal, s ...

                                               

Soborsin

Egy elsődleges, délszláv Szavasin alakból Zawasim és Zawasyn, 1479 népetimológiával, a román săvârșî elvégez ige hatására alakult ki a román Săvârșin alak, majd ebből fejlődött ki magyar neve először 1808-ban.

                                               

Solymosbucsa

A falu nevét 1439-ben említette először oklevél Solmosfalva, Felsew Buchwa, Középsö Buchwa, Alsobuchava alakokban. Ekkor már a felsorolt nevekből ítélve népes település lehetett, Felső-, Középső- és Alsóbucsa is létezett. 1441-ben Solmus, 1445-be ...

                                               

Solymosvár

Várát 1272 és 1275 között Pál szörényi bán emeltette, birtokközpontnak. Később Kán László, majd 1315-ben Károly Róbert foglalta el. A 14. században királyi uradalom központja volt. 1440-ben I. Ulászló hívei foglalták el, 1444-ben Hunyadi János bi ...

                                               

Szerb (település)

Nagyhalmágytól keletre, Kishalmágy és Felsővidra közt fekvő település. A település házai szétszórtan, rendezetlenül állanak. Falurészek: Hăsesd, Stefesti.

                                               

Tiszafalva

Tiszafalva nevét 1439-ben említette először oklevél Tyzafalwa néven, mint a világosi vár tartozékát. 1477-ben Thiza, 1760–1762 között Tisza, 1909 és 1819 között Tisa, Tisza, 1913-ban Tiszafalva néven írták. 1910-ben 723 görögkeleti ortodox lakosa ...

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →