★ Free online encyclopedia. Did you know? page 164



                                               

Arrhenius-görbe

Az Arrhenius-görbe a reakciósebességi állandót {\displaystyle \ln}) jeleníti meg a hőmérséklet reciprokának függvényében. A derékszögű koordináta-rendszerben a sebességi állandó értékeit az y-tengelyen ordináta, a reciprok hőmérséklet értékeit az ...

                                               

Átmeneti állapot

Egy kémiai reakció átmeneti állapota egy adott térbeli elrendeződés a reakciókoordináta mentén. Definíció szerint e reakciókoordináta mentén a legnagyobb potenciális energiával rendelkező állapot. Ebben a pontban – tökéletesen megfordíthatatlan r ...

                                               

Elemi reakció

Az elemi reakció olyan kémiai reakció, amelyben egy vagy több kémiai részecske közvetlenül reagálva, egyetlen reakciólépésben, egy átmeneti állapoton keresztül alakul termékké. Az unimolekulás elemi reakciókban az A molekula disszociációja vagy i ...

                                               

Eyring-egyenlet

A reakciókinetikában használatos Eyring-egyenlet, vagy más néven Eyring–Polányi-egyenlet a reakciósebesség és a hőmérséklet közötti kapcsolatot írja le. Henry Eyring, Meredith Gwynne Evans és Polányi Mihály csaknem egyszerre vezették le 1935-ben. ...

                                               

Felezési idő (kémiai reakció)

A kémiai reakciók felezési ideje alatt azt az időtartamot értjük, amennyi idő alatt a kiinduló anyag kezdeti koncentrációja a felére csökken. A kiindulási anyag koncentrációja az idő függvényében a reakció rendűségétől függően egyenes arányosan, ...

                                               

Molekularitás

A molekularitás a kémiában az egyetlen reakciólépésben egymással ütköző molekulák számát jelenti. Míg a reakció rendjét kísérletileg határozzák meg, a molekularitás elméleti fogalom és csak elemi reakciókra vonatkoztatható. Az elemi reakciókban a ...

                                               

Reakciókoordináta

A reakciókoordináta a kémiai reakció előrehaladásának a mértékét kifejező mennyiség, amelyet az alábbi egyenlet definiál: ξ = | Δ n B | ν B, {\displaystyle \xi ={\frac {|\mathrm {\Delta } n_{\mathrm {B} }|}{\nu _{\mathrm {B} }}}\,} illetve a megv ...

                                               

Reakciósebességi állandó

A reakciósebességi állandó egy reakciókinetikai fogalom. A kémiai reakció pillanatnyi sebességét megadó kifejezésben szerepel, mint arányossági tényező: v = − d c A d t = k r c A r {\displaystyle v=-{\frac {\mathrm {d} c_{\mathrm {A} }}{\mathrm { ...

                                               

Smoluchowski-féle koagulációs egyenlet

A Smoluchowski-féle koagulációs egyenlet egy integrodifferenciál-egyenlet, amely megadja valamely x {\displaystyle {x}\,} egységből álló komplex képződésének reakciósebességi állandóját bizonyos körülmények fennállása esetén. Az egyenletet Marian ...

                                               

A CERN PS kísérleteinek listája

A PS, azaz a protonszinkrotron a CERN első, 1959 óta ma is működő részecskegyorsítója. Segítségével az alábbi kísérleteket valósították megg, illetve készítik elő:

                                               

ATLAS-kísérlet

ATLAS a CERN-beli nagy hadronütköztető gyűrű nevű részecskegyorsító öt épülő részecskedetektorának egyike. 45 méter hosszú és 25 méter átmérőjű hengeres detektor, 7000 tonnát nyom, amely nagyjából az Eiffel-torony tömege. A projekt 2500 tudóst és ...

                                               

Kétneutrínó-kísérlet

A kétneutrínó kísérlet Leon Max Lederman, Melvin Schwartz, Jack Steinberger amerikai fizikusok és munkatársaik által elvégzett kísérlet, melynek eredményeként kiderült, hogy nem csak egyféle neutrínó van. Ez vezetett ahhoz a standard modellben al ...

                                               

LHCb

Az LHCb kísérlet a CERN nagy hadronütköztető gyűrűjének egyik detektora az öt közül. Az LHCb célja, hogy megmérje a CP-sértést az úgynevezett b-kvarkot tartalmazó hadronok kölcsönhatásánál. Ennek a szimmetriasértésnek nagy szerepe lehet abban, ho ...

                                               

Peremhang

A peremhangok az áramló levegőben létrejövő örvényleszakadások által keltett hangok. A gyakorlatban ilyen hangok akkor keletkeznek, ha keskeny résből áramlik ki a levegő, ha az áramló levegő éles peremű akadálynak ütközik, vagy ha a kettő együtt ...

                                               

Fonotaktika

A fonotaktika egy nyelv hangtanának az a része, amely arról szól, hogy a beszédhangoknak milyen sorozatai használatosak törvényszerűen, azaz milyen hangfajták és mely helyzetben fordulhatnak elő az illető nyelvben. Ezek a lehetőségek és azon tilt ...

                                               

Haplológia

A nyelvészetben a haplológia hangváltozás, az elhasonulás egyik típusa. Szóban vagy szomszédos szavakban egymást követő azonos vagy hasonló beszédhangok vagy hangcsoportok közül az egyiknek a kivetése.

                                               

Magánhangzó-harmónia

A hangtanban használt magánhangzó-harmónia terminus több szótagú szó összes magánhangzójára vonatkozó hasonulási jelenséget nevez meg, amely abban áll, hogy a szótő magánhangzóit egy vagy néhány bizonyos vonás jellemzi, és olyan toldalékváltozato ...

                                               

Auger-effektus

Az Auger-effektus vagy Auger-emisszió a fizika egyik jelensége, melyben egy elektron kilépése az atomból egy másik elektron kilépését vonja maga után. Ez a másodjára kibocsátott elektron az Auger-elektron. A jelenség névadója Pierre Victor Auger ...

                                               

Franck–Hertz-kísérlet

A James Franck és Gustav Hertz német fizikusok által 1914-ben a Berlini Egyetemen elvégzett Franck–Hertz-kísérlet volt az első, amely a Bohr-modell atomi energianívóinak létezését a fénykibocsátástól függetlenül is igazolta. A kísérlet kvantum- é ...

                                               

Zeeman-hatás

Zeeman-hatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a mágneses tér a színképvonalakat két vagy három komponensre bontja fel. A vonalak akkor válnak ketté, amikor a forrás körüli mágneses tér erővonalai a megfigyelő-forrás iránnyal párhuzamosan hely ...

                                               

Ciklotron

A ciklotron olyan részecskegyorsító, amelyben töltött részecskék mágneses tér hatására spirális pályán haladnak belülről kifelé. Minden egyes körbefordulás során a váltóáram elektromos tere kétszer gyorsít a részecskén, egyre nagyobb sugarú körpá ...

                                               

Lineáris gyorsító

A lineáris gyorsító a részecskegyorsítók egy változata, mellyel elektromosan töltött részecskéket lehet egyenesvonalú pályán gyorsítani.

                                               

Szinkrociklotron

A szinkrociklotron az egyszerű ciklotron továbbfejlesztett változata, amely figyelembe veszi a gyorsítás következtében fellépő relativisztikus effektust, a gyorsított részecske tömegnövekedését. Ennek következtében az állandó gyorsítőfrekvenciáva ...

                                               

Szinkrotron

A szinkrotron a részecskegyorsítók egyik fajtája. Míg a ciklotronban állandó mágneses teret használnak és állandó frekvenciájú elektromos teret, addig a szinkrotronban mindkettőt úgy változtatják, hogy a részecske pályája állandó sugarú legyen. E ...

                                               

Sztochasztikus hűtés

A sztochasztikus hűtés a részecskenyaláb-hűtés egyik típusa, amely a nyalábot alkotó részecskék impulzuseltérését igyekszik csökkenteni a nyaláb átlagához képest. Más szavakkal a nyaláb méretét igyekszik csökkenteni a fázistérben. Az entrópiát cs ...

                                               

Tárológyűrű

A tárológyűrű egy körkörös részecskegyorsító, amelyik a beletáplált részecskenyalábot képes hosszú ideig, órákig van napokig körpályán tartani. A betáplált részecskék tipikusan elektronok, pozitronok, protonok vagy antiprotonok. A tárológyűrű tul ...

                                               

Alfa-részecske

Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból. Az alfa-részecske a hélium leggyakoribb izotópjának, a hélium-4 izotópnak az atommagja, rendkívül stabil atommag. Mivel az alfa-részecske két ...

                                               

Hőmérsékleti sugárzás

Hőmérsékleti sugárzás nak nevezzük az anyag töltött részecskéinek hőmozgása által kibocsátott elektromágneses sugárzást. A testek minden T &gt, 0 K hőmérsékleten elektromágneses hullámokat bocsátanak ki, a környezet hőmérsékletétől függetlenül. A ...

                                               

Feketetest-sugárzás

A feketetest-sugárzás az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzása. A fekete test egy olyan ideális test, ami bármilyen hullámhosszú elektromágneses sugárzást teljesen elnyel. Azaz a spektrális abszorpcióképessége egy: A λ, T = 1 {\displaystyle ...

                                               

Hővezetés

A hővezetés vagy konduktív hőátadás a hőátadás olyan formája, amely a szilárd vagy nyugalomban lévő folyékony vagy légnemű halmazállapotú rendszerekben, hőmérséklet-különbség hatására jön létre. A hőáramlástól abban tér el, hogy nem történik anya ...

                                               

Stefan–Boltzmann-törvény

A fizika területén a Stefan–Boltzmann-féle sugárzási törvény a feketetest-sugárzás egyik alapvető összefüggése. Ami kimondja, hogy a fekete test felületének egységnyi felületéről, egységnyi idő alatt kibocsájtott összemissziós-képessége arányos a ...

                                               

Protonium

A protonium egy egzotikus atom mely egy protonból és egy antiprotonból tevődik össze. Az anyag és az antianyag találkozása általában heves reakcióval végződik - a két részecske szétsugárzódik. Bizonyos körülmények között átmenetileg létrejöhet a ...

                                               

Mértéktérelmélet

A mértéktérelmélet vagy leggyakrabban egyszerűen mértékelmélet a térelméletek egy gyakran használt, speciális fajtája, ezekben a tér minden pontjában definiált fizikai mennyiség pontról pontra eleget tesz valamilyen "belső” szimmetriacsoporttal j ...

                                               

Propagátor

A kvantummechanikában és a kvantumtérelméletben a propagátor a hullámfüggvény időfejlődéséhez kapcsolódik. A propagátor egy részecskének egyik helyről a másikra való – adott idő alatti – mozgásának, vagy bizonyos energiával és impulzussal való mo ...

                                               

Cabibbo–Kobajasi–Maszkava-mátrix

A részecskefizika standard modelljében a Cabibbo–Kobajasi–Maszkava-mátrix egy unitér mátrix, ami az ízváltó gyenge bomlások erősségéről hordoz információt. Technikailag megadja az egymásnak meg nem felelő azon kvantumállapotok közötti kapcsolatot ...

                                               

T2K

A T2K kísérlet egy komplex részecskefizikai kísérlet, amely a neutrínók oszcillációját méri. Ez az első kísérlet, amely sikeresen kimutatta elektron-neutrínók megjelenését egy müon-neutrínó nyalábban, precíz becslést adott a PMNS neutrínó kevered ...

                                               

Töltés

A fizika területén a töltés egy részecske vagy test valamely fizikai térrel való kölcsönhatását jellemzi. Különböző töltésjellegű kvantumszámot vezetnek be a részecskefizika területén, az elektromágneses kölcsönhatás esetén az elektromos töltést, ...

                                               

Barionszám

A barionszám vagy bariontöltés megmaradó kvantumszáma egy rendszernek a részecskefizikában. Definíció szerint: B = 1 3 n q − n q ¯, {\displaystyle B={\frac {1}{3}}\leftn_{\text{q}}-n_{\bar {\text{q}}}\right,} ahol n q a kvarkok, míg n q az antikv ...

                                               

G-paritás

A C-paritás csak olyan semleges részecskékre van értelmezve, amik önmaguk antirészeckéi is egyben, ill. olyan részecskerendszerekre, ahol minden részecske mellett jelen van az antirészecskéje is. Az erős kölcsönhatás viszont nem érzékeli az elekt ...

                                               

Gyenge izospin

A gyenge izospin – T -vel vagy I W -vel is jelölhetjük – a gyenge kölcsönhatás SU–mértékszimmetriájához kapcsolódó megmaradó mennyiség. Nevét az ugyancsak SU-höz kapcsolható izospin és spin analógiájára kapta, bár ezektől teljesen független menny ...

                                               

Íz (részecskefizika)

Az íz a részecskefizikában mint kvarkíz a kvarkok hat típusát, mint leptoníz a leptonok hat típusát megkülönböztető tulajdonság, amelyhez kvantumszámok rendelhetők. A részecskefizikában a kvarkíz játszik fontosabb szerepet, a leptoníz helyett ink ...

                                               

Ritkaság

A ritkaság a részecskefizikában a hadronok és alkotórészeik, a kvarkok jellemzésére használt egyik fizikai mennyiség. A leggyakrabban előforduló hadronok ritkasága nulla. Ilyenek azok a barionok, a proton és a neutron, amelyekből a látható világ ...

                                               

Színtöltés

A színtöltés a részecskefizikában a gluonoknak és a kvarkoknak a kvantum színdinamikával kapcsolatos SU-töltés jellegű mennyisége, a szín-SU-szimmetria Noether-töltése. A közönséges színnel való analógia kapcsán, miszerint a színek kikeverhetők h ...

                                               

Fajlagos térfogat

A fajlagos térfogat termodinamikai állapotjelző, a sűrűség reciproka. Nem szabályos, de használatos rövid neve: fajtérfogat. Meghatározása: az anyag egységnyi tömegének térfogata: v = V m = 1 ρ {\displaystyle v={\frac {V}{m}}={\frac {1}{\rho }}} ...

                                               

Brayton–Joule-ciklus

A Brayton–Joule-ciklus, vagy Brayton–Joule-körfolyamat egy állandó nyomású termodinamikai körfolyamat, mely nevét George Brayton amerikai mérnök után kapta, aki a körfolyamatot kidolgozta. A körfolyamatot először Barber javasolta 1791-ben. Az Eri ...

                                               

Carnot-ciklus

A Carnot-ciklus egy speciális termodinamikai körfolyamat, melyet az elméleti Carnot-hőerőgép hajt végre. Ezt a fizikai modellt Nicolas Léonard Sadi Carnot javasolta 1824-ben, majd Émile Clapeyron dolgozta ki részletesebben az 1830-as és 1840-es é ...

                                               

Diesel-ciklus

A Diesel-ciklus egy termodinamikai körfolyamat, amely modellezi az 1897-ben Rudolf Diesel által feltalált Diesel-motor működése közben fellépő állapotváltozásokat. Az idealizált Diesel-ciklus jellemző vonása, hogy a tüzelőanyag-levegő keverék elé ...

                                               

Lenoir-ciklus

A Lenoir-ciklus egyike a termodinamikai körfolyamatoknak. Nevét Jean-Joseph Étienne Lenoir belga mérnökről kapta, aki az 1860-as években először készített használható belsőégésű motorokat. A dugattyús Lenoir-motor forgattyús mechanizmust hajtott. ...

                                               

Otto-ciklus

Az Otto-ciklus az a termodinamikai körfolyamat, amely modellezi a Nikolaus August Otto által feltalált Otto-motor vagy benzinmotor működése közben fellépő állapotváltozásokat. Az ideális Otto-ciklusnál mind a hőbevezetés, mind a hőelvonás állandó ...

                                               

Rankine-ciklus

A Rankine-ciklus vagy Clausius–Rankine-ciklus egy termodinamikai körfolyamat, amely a hőenergiát mechanikai munkává alakítja. A körfolyamat külső hőforrást használ. Az üzemi közeg általában víz, de ritkán előfordul más folyadék is, amely a körfol ...

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →