★ Free online encyclopedia. Did you know? page 154



                                               

Mars Global Surveyor

A Mars Global Surveyor a NASA Mars Surveyor programjának első űrszondája. 1996 novemberében indult, és 1997 szeptemberében állt pályára a Mars körül.

                                               

Mars Polar Lander

A Mars Polar Lander a Mars Surveyor 1998 program második űrszondája. 1999. január 3-án indult a Deep Space–2-vel együtt. 1999. december 3-án érkezett meg a Marsra, de a Mars Climate Orbiterhez hasonlóan ezzel is megszakadt a kapcsolat, valószínűl ...

                                               

MESSENGER

A MESSENGER a Discovery-program hetedik űrszondája, a Merkúr bolygó első műholdja. A MESSENGER csupán a második, ember által készített űrszonda volt a Naprendszer legbelső bolygójának közelében. Az első az ugyancsak amerikai Mariner–10 volt, amel ...

                                               

OSIRIS-REx

Az OSIRIS-REx amerikai kisbolygókutató űrszonda, amelyet az 1999-ben felfedezett 101955 Bennu C típusú kisbolygó vizsgálatára indított a NASA 2016. szeptember 9-én.

                                               

Ares I–X

Az Ares I–X kísérleti rakétaindítás, melyet 2009. október 28-án hajtottak végre a tervezett Ares I hordozórakéta technológiai demonstrátorával. A szuborbitális repülésen a rakéta első fokozata a Space Shuttle űrrepülőgép egyik átalakított gyorsít ...

                                               

Vision for Space Exploration

A Vision for Space Exploration amerikai űrkutatási terveket foglalt magában, amit George W. Bush amerikai elnök jelentett be 2004. január 14-én, válaszként a Columbia űrrepülőgép egy évvel korábbi katasztrófájára. A programot a NASA Constellation ...

                                               

Nagy obszervatóriumok

A Nagy obszervatóriumok amerikai műholdsorozatba négy nagy teljesítményű űrtávcső tartozik, amelyek az elektromágneses spektrum különböző tartományaiban végeznek megfigyeléseket.

                                               

Discovery-program

A Discovery-program keretében a NASA olyan olcsó és gyorsan kivitelezhető űrszondákat indít, melyek a lehető legtöbb információt tudják összegyűjteni a célégitestről. Az űrszondákat Delta II rakétával indítják a floridai Cape Canaveralból. A prog ...

                                               

Mariner-program

A Mariner-program az első amerikai bolygókutató program, melynek keretében a NASA űrszondák sorozatát indította a Mars, a Vénusz és a Merkúr felé, elősegítve a fokozatos feltárást. A Mariner űrszondákat a NASA Jet Propulsion Laboratoryumában fejl ...

                                               

Mars Odyssey

A Mars Odyssey űrszonda, melyet a NASA küldött a Marshoz 2001-ben. A Mars Odyssey űrszondát a NASA Jet Propulsion Laboratoryjában fejlesztették ki, a kivitelezésére a Lockheed Martin vállalat kapott megbízást.

                                               

Mars Reconnaissance Orbiter

Az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda, melynek fő feladata, hogy nagy felbontású képeket készítsen a Mars felszínéről és leszállásra alkalmas helyet keressen a későbbi leszállóegységek számára.

                                               

Mars Scout-program

A Mars Scout Program a NASA űrkutatási programja, melynek célja a Mars kutatása olcsó, innovatív űrszondákkal, melyeket több, versengő csoport javaslata alapján választanak ki. A program első űrszondája a Phoenix, mely 2008. május 25-én sikeresen ...

                                               

MAVEN

A MAVEN a Mars Scout Program második űrszondája, mely magyar idő szerint 2014. szeptember 22-én 04:24-kor állt Mars körüli pályára. Feladata a Mars felsőlégköre dinamikus folyamatainak vizsgálata, a marsi klíma hosszú távú változásainak és a Mars ...

                                               

Mercury–Atlas–7

A Mercury–Atlas–7 a Mercury-program negyedik repülése volt űrhajóssal a fedélzeten, egyúttal a második olyan, amelyen a NASA-nak Föld körüli pályára sikerült állítania egy ember vezette űrhajót. A repülés Aurora 7 néven is ismert, mivel élve az í ...

                                               

Mercury–Atlas–10

A Freedom 7-II a tervezett amerikai Mercury Atlas-10 űrhajó hívójele lett volna. Az utolsó Mercury űrhajót, a Faith 7-et 1963 májusában indították útjára. A küldetés majdnem másfél napig tartott, ez hosszabb időtartam volt, mint az azt megelőző ö ...

                                               

Pioneer–9

Kutatási cél a Föld és a Mars közötti tér kozmikus sugárzás intenzitásának mérése, a bolygóközi tér és a napszél tanulmányozása, a rádióhullámok terjedésének vizsgálata.

                                               

Pioneer Venus-program

A Pioneer Venus-program a NASA Pioneer-programjának a kiterjesztése volt, amelynek keretében vizsgálták a Vénusz légkörét és környezetét. A program két szondáját a Kennedy Űrközpontból indították Atlas–Centaur rakétával.

                                               

Space Shuttle Orbiter

A Space Shuttle Orbiter a Space Shuttle Föld körüli pályára álló részének a megnevezése, általános értelemben maga az űrrepülőgép. Ez a jármű egy újrafelhasználható űrhajó, amely egyesíti a rakéta, az űrhajó és a repülő tulajdonságait. A felszáll ...

                                               

Surveyor-program

A Surveyor-programban 1966-tól 1968-ig hét űrszondát küldtek a Hold felszínére leszálló egységként, melyek közül öt sikeres sima leszállást hajtott végre. A program szervesen illeszkedett a Ranger és a Lunar Orbiter-programokhoz, amelyek az ember ...

                                               

Surveyor–1

A NASA tévé-kamerával, talajmechanikai berendezésekkel és analizátorokkal felszerelt szerkezeteket juttatott a Hold felszínére, előkészítendően az emberes holdra szállást.

                                               

Surveyor–2

A NASA tévé-kamerával, talajmechanikai berendezésekkel és analizátorokkal felszerelt szerkezeteket kívánt eljuttatni a Hold felszínére. A program célja, elősegíteni az Apollo-program keretében végrehajtandó emberes Holdra szállását.

                                               

Surveyor–3

A NASA tévé-kamerával, talajmechanikai berendezésekkel és analizátorokkal felszerelt szerkezeteket kívánt eljuttatni a Hold felszínére. A program célja, elősegíteni az Apollo-program keretében végrehajtandó emberes Holdra szállását.

                                               

Surveyor–4

A NASA tévé-kamerával, talajmechanikai berendezésekkel és analizátorokkal felszerelt szerkezeteket juttatott a Hold felszínére. A program célja, elősegíteni az Apollo-program keretében végrehajtandó emberes Holdra szállását.

                                               

Surveyor–5

A NASA tévé-kamerával, talajmechanikai berendezésekkel és analizátorokkal felszerelt szerkezeteket juttatott a Hold felszínére. A program célja, elősegíteni az Apollo-program keretében végrehajtandó emberes Holdra szállását.

                                               

Surveyor–6

A NASA tévé-kamerával, talajmechanikai berendezésekkel és analizátorokkal felszerelt szerkezeteket juttatott a Hold felszínére. A program célja, elősegíteni az Apollo-program keretében végrehajtandó emberes Holdra szállását.

                                               

Surveyor–7

Surveyor–7 az amerikai Surveyor-program űrszondája, amely sima leszállást hajtott végre a Holdon. A kutatási program utolsó egysége.

                                               

Vanguard-program

A Vanguard-program a legelső amerikai űrprogram, amelynek célja egy ember készítette tárgy űrbe juttatása volt. A programot az Egyesült Államok Haditengerészete és az Egyesült Államok Tengerészgyalogsága által fenntartott Tengerészeti Kutató Labo ...

                                               

Vanguard–1

A Vanguard–1 a világ negyedikként felbocsátott műholdja és egyben a legrégebbi, amely napjainkban is a világűrben kering. Az űreszközt az Egyesült Államok bocsátotta fel hármas céllal: A Föld körüli pályán uralkodó körülmények hatásának felmérése ...

                                               

Vanguard–2

A műhold nagy fejlődésen ment keresztül elődjéhez képest. Felépítését tekintve egy 50.8 cm átmérőjű, 10.8 kg tömegű magnézium gömb volt, elődjénél szélesebb körű műszerparkkal. A fő megfigyelési programhoz két darab, fotocellával felszerelt távcs ...

                                               

Vanguard–3

A Vanguard–3 az Egyesült Államok egyik korai földmegfigyelő műholdja volt. Startjára Cape Canaveralről – a későbbi űrrepülőtér területén működő katonai gyakorló rakéta lőtérről – került sor és a Vanguard-program utolsóként felbocsátott tagja volt ...

                                               

Viking-program

A Viking-program keretében a NASA két űrszondát indított a Marsra. Mindkét szonda egy keringő és egy leszállóegységből állt. Ezek a leszállóegységek voltak az elsők, amelyek méréseket végeztek a bolygó felszínén. Több évig működtek. Ezalatt a ker ...

                                               

Viking–1

A Viking–1 az Egyesült Államok első olyan űrszondája volt, amelyet a NASA a Mars felszínére küldött. A szonda felbocsátására szervezett Viking-program keretében Viking–2 néven egy ikerszonda is sikeresen Marsot ért. A páros küldetés célja a marsi ...

                                               

Viking–2

A Viking–2 az Egyesült Államok űrszondája volt, amelyet a Viking-program keretében küldött a Marshoz. Testvérszondájához, a Viking–1-hez hasonlóan leszálló és keringő egységből állt, amelyekkel a vörös bolygó felderítésére küldött első komplex ku ...

                                               

Voyager-program

zárójelben az indítás dátuma és a vizsgált bolygók Voyager–1. Aktuális helyzet: 2019 decemberében több mint 22.097 milliárd kilométerre 147 csillagászati egységre volt a Naptól. Voyager–2. Aktuális helyzet: 2019 decemberében több mint 18.323 mill ...

                                               

Ariane–1

Európai Űrügynökség a korábbi Európa–1 és Európa–2 hordozórakéták helyett tervezte rendszerbe állítani. Az Ariane–1 űrhajózási hordozórakétát az Európai Űrügynökség fejlesztette ki. Építési költségeinek 65%-át Franciaország, 18.9%-át Nyugat-Német ...

                                               

Ariane–4

Az Ariane–4 európai hordozórakétatípus, amelyet az ESA tervezett meg és az Arianespace épített és forgalmazott. Ez volt az egyik legsikeresebb, kereskedelmi indításokra is használt hordozórakéta.

                                               

ExoMars

Az ExoMars egy marskutató űrszonda, amelyet az Európai Űrügynökség az Aurora-program keretében indított – az eredetileg tervezett 2009, majd 2013 helyett – 2016-ban a Marsra. A program 2016-os része két küldetésből áll, ezek: egy leszállóegység, ...

                                               

A Nemzetközi Űrállomás 19. alaplegénysége

A Nemzetközi Űrállomás 19. alaplegénysége volt az utolsó háromtagú alaplegénység, melyet a Szojuz TMA–14 űrhajóval juttattak fel. Az alaplegénység parancsnoka Gennagyij Padalka, ő az első, aki egymás után két alaplegénység parancsnoka, ugyanis a ...

                                               

A Nemzetközi Űrállomás 22. alaplegénysége

A Nemzetközi Űrállomás 22. alaplegénysége öttagú alaplegénység, melyet két Szojuz űrhajóval, a 21. alaplegénységet szállító Szojuz TMA–16-tal és az ezt ötfősre kibővítő Szojuz TMA–17-tel juttattak fel. Az STS–129 leszállása és a Szojuz TMA–17 ind ...

                                               

A Nemzetközi Űrállomás 23. alaplegénysége

A Nemzetközi Űrállomás 23. alaplegénysége hattagú alaplegénység, melyet két Szojuz űrhajóval, Szojuz TMA–17-tel és a Szojuz TMA–18-cal juttatnak fel.

                                               

InSight

Az InSight teljes nevén Interior Exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport egy amerikai, geológiai robot űrszonda, amelyet a NASA 2018. május 5-én 11:05-kor indított a Marsra egy Atlas V rakétával a Vandenberg légitámas ...

                                               

Exploration Flight Test 1

Az Exploration Flight Test 1, rövidítve EFT–1 az Orion űrhajó első, személyzet nélküli tesztrepülése volt 2014 decemberében. Az űrhajót 2014. december 5-én, helyi idő szerint 7:05-kor indították az amerikai légierő Cape Canaveral bázisának SLC–37 ...

                                               

SpaceX CRS–7

A SpaceX CRS–7 vagy SpX–7 Dragon teherűrhajó sikertelen hetedik küldetését mutatja be ez a cikk, amely 2015. június 28-án történt a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ez a repülés a SpaceX teherűrhajó hetedik indítása volt, amely egyúttal a SpaceX és a NAS ...

                                               

STS–1

A repülés elsődleges célja a teljes rendszer világűrkörülmények között történő kipróbálása volt. A tesztrepülések bizonyították az űreszköz biztonságos manőverező és leszálló képességét.

                                               

STS–3

Az STS–3 volt a 3. amerikai űrrepülőgép-program és a Columbia űrrepülőgép 3. repülése. Az űrhajózás történetében először történt, hogy egy űrhajót – másik legénységgel – harmadszor is a világűrbe juttassanak, valamint visszahozzanak a Földre.

                                               

STS–4

Az STS–4 volt a 4. amerikai űrrepülőgép-program és a Columbia űrrepülőgép 4. repülése. Az űrhajózás történetében először történt, hogy egy űrhajót – másik legénységgel – negyedszer is a világűrbe juttassanak, valamint visszahozzanak a Földre.

                                               

STS–5

Az STS–5 volt az 5. amerikai űrrepülőgép-program és a Columbia űrrepülőgép 5. repülése. Az űrhajózás történetében először történt, hogy egy űrhajó négy fő legénységgel repült.

                                               

STS–6

A repülés célja a szállított műholdak telepítésének végrehajtása. A második operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat. Az első űrséta végrehajtása, az űrruha alkalmazhatóságának próbája, kutatási, kísérleti feladatok végzése.

                                               

STS–7

Az STS–7 az amerikai űrrepülőgépes program 7., a Challenger űrrepülőgép 2. repülése. Az első 5 személyes űrrepülés, Sally Ride az első amerikai nő a világűrben.

                                               

STS–8

A hatnapos repülés célja a szállított műholdak telepítésének végrehajtása. Operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Bluford volt az első afroamerikai asztronauta a világűrben. A második alkalom, hogy egyszerre öt űrhajós dolgozott ...

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →