★ Free online encyclopedia. Did you know? page 151



                                               

Luna–23

Összetett elektronikát, navigációs berendezést, hajtóműrendszert és robot mechanikát tartalmazott, hogy megvalósíthassa a Hold megközelítését, a sima leereszkedést, a mintavételt 2.5 méter mélységből és a Hold elhagyását, elősegítve a Földre tört ...

                                               

Luna E-8-5M-412

Összetett elektronikát, navigációs berendezést, hajtóműrendszert és robot mechanikát tartalmazott, hogy megvalósíthassa a Hold megközelítését, a sima leereszkedést, a mintavételt 2.5 méter mélységből és a Hold elhagyását, elősegítve a Földre tört ...

                                               

Luna–24

A Luna–24 harmadik nemzedékű szovjet automatikus holdszonda. A Luna-program harmadik űreszköze, amely földön kívüli anyagot sikeresen visszahozott a Földre.

                                               

Hajabusza–2

A Hajabusza–2 japán aszteroida-kutató űrszonda, amely 2014-ben indult. A célpont a 162173 Ryugu, egy széntartalmú, azaz C típusú aszteroida. A szonda fő missziója mintákat gyűjteni és azokat hazajuttatni, így segíteni a kutatóknak jobban megismer ...

                                               

NEAR Shoemaker

A NEAR űrszondát a NASA indította a 433 Eros kisbolygóhoz. A projekt a Discovery-program része volt.

                                               

Pioneer–5

A Pioneer–5 amerikai mesterséges bolygó, amelyet a Pioneer-program keretében indították, a Föld-Vénusz útvonalra, világűrkutató szonda.

                                               

Pioneer–6

Kutatási cél a Föld és a Vénusz közötti tér kozmikus sugárzás intenzitásának mérése, a bolygóközi tér és a napszél tanulmányozása, a rádióhullámok terjedésének vizsgálata.

                                               

Pioneer–7

Kutatási cél a Föld és a Mars közötti tér kozmikus sugárzás intenzitásának mérése, a bolygóközi tér és a napszél tanulmányozása, a rádióhullámok terjedésének vizsgálata.

                                               

Pioneer–8

Kutatási cél a Föld és a Mars közötti tér kozmikus sugárzás intenzitásának mérése, a bolygóközi tér és a napszél tanulmányozása, a rádióhullámok terjedésének vizsgálata.

                                               

Pioneer–12

Pioneer–12 vagy Pioneer Venus Orbiter amerikai mesterséges bolygó, amelyet a Pioneer-program keretében indították a Vénusz körzetébe, bolygóközi szonda.

                                               

THEMIS műholdak

A THEMIS a NASA 2007-ben felbocsátott P1 és P2 jelzésű műholdja a Föld sarki fényének vizsgálatára. A műholdak 2009-ig megfelelően működtek, addigra azonban pályájuk annyira megváltozott, hogy a napelemek nem tudták feltölteni a műholdak akkumulá ...

                                               

New Frontiers

A New Frontiers a NASA űrszondás kutatóprogramja, amelyben közepes méretű küldetéseket hajtanak végre. A küldetések költsége nem haladja meg a 700 millió dollárt. Ezt a programot a sikeres Discovery-program előzte meg. Küldetésekre nem csak ameri ...

                                               

New Horizons

A New Horizons amerikai űrszonda, amelyet a Pluto, annak holdjai és a Kuiper-öv néhány objektumának vizsgálatára alkottak meg. Az űrszondát 2006. január 19-én indították a New Frontiers program első küldetése keretében. Repülése alatt megközelíte ...

                                               

Deep Space–1

A Deep Space–1 űrszonda a NASA New Millennium-programjának az első küldetése, és az első űrszonda, amely ionhajtóművel rendelkezett. Több kisebb égitestet is megközelített. A küldetés elsődleges célja a fedélzeten elhelyezett 12 új technológia ki ...

                                               

Deep Space–2

A Deep Space–2 penetrátorokat a Mars Polar Lander szondával együtt indították a Marsra 1999. január 3-án. A két becsapódó szonda a NASA New Millennium-programjának része. 11 hónapos bolygóközi repülés után érkeztek meg a Marshoz 1999. december 3- ...

                                               

New Millennium-program

A New Millennium egy 1994-ben meghirdetett NASA program. A New Millennium űreszközei addig még soha nem használt, új technológiákat próbálnak ki a későbbi űreszközök számára. A program leghíresebb küldetése a Deep Space–1 űrszonda, amely elsőként ...

                                               

HiRISE

A HiRISE a Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda nagy felbontású kamerája. A 65 kilogramm tömegű, 40 millió dolláros berendezést a Ball Aerospace építette és az Arizonai Egyetem Hold- és Bolygótudományi Intézete üzemelteti. 50 centiméter átmérőjű ...

                                               

Huygens űrszonda

A Huygens volt az első űrszonda, amely leszállt a Szaturnusz Titán holdjának felszínére. A Huygenst az ESA építette, és az amerikai Cassini űrszondával juttatták el a Szaturnuszhoz. Nevét Christiaan Huygens holland csillagászról kapta.

                                               

Philae (űrszonda)

A Philae az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájának leszállóegysége, amelynek fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépének szoftverét magyar fejlesztők készítették. 2014. november 12-én megérkezett a 67P / Csurjumov–Geraszimenko üstökösre, ez ...

                                               

Venyera-program

A szovjet Venyera-program keretében 1961 és 1983 között 16 űrszondát küldtek a Vénusz kutatására. A sorozat első három tagja sikertelen volt. A szondák a program közben változtatásokon estek át, három típusukat különböztethetjük meg. A szondákat ...

                                               

Szputnyik–7

1961. február 4-én a Bajkonuri űrrepülőtérről egy Vosztok hordozórakéta 8K72 juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Energiaellátása akkumulátorral kombinált napelemekkel volt megoldva. Egy hengeres testből állt, napelemcellákkal befedve, elején ...

                                               

Venyera–3

A Venyera–3 a szovjet Venyera-program harmadik űrszondája, egyidejűleg repült a Venyera–2-vel. 1965. november 16-án indult el a Vénusz felé. Az első mesterséges égitest, amely elérte a Vénuszt.

                                               

Venyera–4

Fő cél a Vénusz felszínének elérése, a megközelítés és leereszkedés közbeni mérések illetve adatszolgáltatás. A pályakorrekció végrehajtását követően 1967. október 18-án érkezett meg a Vénuszhoz.

                                               

Venyera–5

A Venyera–5 a szovjet Venyera-program ötödik űrszondája volt. A szovjet Vénusz-szonda leszállóegysége méréseket végzett a bolygó éjszakai oldalának légkörében. Feladata megegyezett a korábbi, Venyera–4 jelzésű űrszonda küldetésével.

                                               

Venyera–7

Az automatikus bolygóközi szondát az NPO Lavocskin vállalat fejlesztette ki és építette. Az indításra 1970. augusztus 17-én került sor. Feladata volt az előző szondák tevékenységének folytatása, a vénuszi légkör vizsgálata, üzembiztos kapcsolat a ...

                                               

Venyera–8

A Venyera–8 a szovjet Venyera-program nyolcadik űrszondája volt. A küldetés célja az volt, hogy a leszállóegység a Vénusz Nap által megvilágított hajnali oldalára szálljon le. A megvilágított oldalra történő leszállás azzal a problémával jár, hog ...

                                               

Venyera–9

A Venyera–9 a szovjet Venyera-program kilencedik űrszondája volt. A szovjet Vénusz-szondák harmadik nemzedékének első képviselője, melyet az NPO Lavocskin vállalat fejlesztett és épített. Leszállóegysége először közvetített panorámaképet a Vénusz ...

                                               

Venyera–10

A Venyera–10 szovjet Vénusz-szonda. 1975. június 14-én indították. A szondát az NPO Lavocskin vállalat tervezte és építette.

                                               

Venyera–11

1978. szeptember 9-én a bajkonuri űrrepülőtér egy Proton hordozórakéta segítségével, három nappal előbb indították a Vénusz további kutatására, mint a Venyera–12-t. A Vénusz közelében kettévált, a szállító/keringő egység mesterséges holddá vált, ...

                                               

Venyera–12

1978. szeptember 12-én a Bajkonuri űrrepülőtérről, Proton hordozórakéta segítségével, három nappal később indították a Vénusz további kutatására, mint a Venyera–11-et. A Vénusz közelében kettévált, a szállító/keringő egység mesterséges holddá vál ...

                                               

Venyera–13

A Venyera–13 egy szovjet űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak. 1981-ben indult a Vénuszhoz a Venyera–13 és a Venyera–14 űrszonda. A felépítésük megegyezett. Tömegük 760 kg. A Venyera–13 indítására 1981. október 30-án került sor. A le ...

                                               

Venyera–14

A Venyera–14 egy szovjet űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak. 1981-ben indult a Vénuszhoz a Venyera–13 és a Venyera–14 űrszonda. A felépítésük megegyezett. Tömegük 760 kg. A Venyera–14 indítására 1981. november 4-én került sor. A le ...

                                               

Venyera–15

A Venyera–15 szovjet űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak a Vénusz északi féltekéjének részletes radartérképezésére. Az űrszondát az NPO Lavocskin vállalat fejlesztette ki és építette.

                                               

Venyera–16

A Venyera–16 szovjet űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak a Vénusz északi féltekéjének részletes radartérképezésére. Az űrszondát az NPO Lavocskin vállalat fejlesztette ki és építette.

                                               

Szojuz 7K–L1

A Szojuz 7K–L1 a Szojuz űrhajócsalád automata holdkerülésre kidolgozott tagja, amelyből 1967. március 10. és 1970. október 20. között 12 példányt indítottak. A típus nem tudta sikeresen demonstrálni, hogy a Szojuz űrhajó űrhajóssal a fedélzetén a ...

                                               

Koszmosz–146

A Koszmosz–146 a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Technikai műhold, a Szojuz űrhajó kísérleti repülése.

                                               

Koszmosz–27

A Koszmosz–27 szovjet 3MV típusú űrszonda, melyet a Vénusz tanulmányozására indítottak. A hordozórakéta hibája miatt azonban Föld körüli pályán maradt és egy nap múlva a légkörbe belépve megsemmisült.

                                               

Koszmosz–154

A Szojuz-űrhajók 7KL–1P új rendszerének világűr körülményei között történő kísérleti próbája. Az L–1 Л-1 a hold-program összefoglaló jelölés. A Koszmosz–146-al megkezdett Szovjet holdprogram, a Zond-program része volt. A kísérlet célja, hogy Föld ...

                                               

Zond–3

Az űrszondát az OKB-1 oroszul: Особое конструкторское бюро készítette. Feladata a világűrben szolgáló űrszondákkal kapcsolatos technikai problémák tisztázása, a kozmikus tér kutatása, a Hold, a Mars elérése és vizsgálata volt.

                                               

Zond–4

Feladata a Szojuz 7K–L1 új űrhajó fedélzeti rendszereinek működési ellenőrzése űrkörülmények között. Az emberrel végrehajtott holdrepülés előkészítését szolgálta. A két prototípus, majd a Szojuz 7K–L1 két sikertelen indítása után a Zond–4 volt az ...

                                               

Zond–5

Zond–5 szovjet űrhajó, a Zond sorozat tagja, a szovjet holdprogram holdrepülésre szánt Szojuz 7K–L1 típusú űrhajó személyzet nélküli tesztrepülése volt.

                                               

Zond–6

Zond–6 szovjet űrhajó, a Zond sorozat tagja, a szovjet holdprogram holdrepülésre szánt Szojuz 7K–L1 automatizált űrhajó technikai és biológiai programja.

                                               

Zond–7

Zond–7 szovjet űrhajó, a Zond sorozat tagja, a szovjet holdprogram holdrepülésre szánt Szojuz 7K–L1 automatizált űrhajó technikai és biológiai programja.

                                               

Zond–8

A Szojuz űrhajó speciális változata, a holdra szállás emberi kísérletének előkészítése. Feladata repülés a Föld-Hold-Föld útvonalon történő üzemeltetésének további vizsgálata, fotózási három alkalommal tevékenység a Hold és a Föld irányába. A Szo ...

                                               

Zond–2

3MV típusú űrzonda, melyet OKB–1 tervezőiroda készített. Feladata a Mars felé repülő űrszondákkal kapcsolatos problémák tisztázása, a kozmikus tér kutatása, a Mars elérése és vizsgálata volt.

                                               

CubeBug–1

Nano technológiával készült űreszköz mechanika, hardver és szoftver technikai próbája mikrogravitációs környezetben. Alapvető célja az oktatás segítése.

                                               

MuSat–1

Különböző építőanyagok tesztelése mikrogravitációs környezetben. A program keretében Oroszország térítésmentesen rendelkezésére bocsátotta mesterséges holdját, rakétáját, távközlési és egyéb földi berendezéseit.

                                               

SAC–A

A fő cél volt, hogy teszteljék a tervezés, fejlesztés, a beépített technikai eszközök alkalmazhatóságát mikrogravitációs környezetben, valamint az üzemeltetés lehetőségeit. A program vezetője Dino Machi, a küldetés vezető tudósa, Dr. Mario Acuna ...

                                               

SAC–B

SAC–B az első argentin, "profi" naptevékenységet vizsgáló tudományos űreszköz. A műholdakat építette az INVAP SA, San Carlos de Bariloche, Rio Negro. Üzemeltette a polgári Comisión Nacional de Actividades Espaciales CONAE Buenos Aires. A hordozóe ...

                                               

SAC–C

Feladata Föld-megfigyelés végzése. A szolgáltatásban részt vevő nemzetek: Olaszország, Dánia, Franciaország és Brazília.

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →