★ Free online encyclopedia. Did you know? page 140



                                               

Ciklon–3

A Ciklon–2 továbbfejlesztéseiből alakult ki a Ciklon–3 háromfokozatú közepes, a műholdakat orbitális pályára állító hordozórakéta 1970-es években kialakított változata.

                                               

Enyergija

Az Enyergija szovjet nehéz hordozórakéta, amely nagy terhek vagy a Buran űrrepülőgép pályára állítására szolgált. 100 tonnát állíthatott alacsony Föld körüli pályára, de egyes változatainak az amerikai Saturn V-nél is nagyobb volt a teherbírása. ...

                                               

Koszmosz (hordozórakéta)

A R–12U és az R–14U típusú, egyfokozatú közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákon alapul. A szovjet űrprogram részeként, nagy sorozatban gyártott, a Koszmosz műholdak világűrbe juttatásának céljára fejlesztették ki Mihail Jangel irányításával ...

                                               

Koszmosz–1 hordozórakéta

A Koszmosz–1 az R–14 interkontinentális ballisztikus rakétán alapuló hordozórakéta. 1958. július 12-én kapott zöld utat a fejlesztés. A Mihail Kuzmics Jangel által vezetett OKB–586 Dnyipropetrovszk, Ukrajna gyárban fejlesztett és készített első g ...

                                               

Luna (hordozórakéta)

Az R–7 Szemjorka a legelső háromlépcsős interkontinentális ballisztikus rakéta ICBM továbbfejlesztésével hozták létre a szovjet űrrakéta-típusok többségét, így a Luna 8K72 hordozórakétát is. A Hold meghódítása során a második kozmikus sebesség el ...

                                               

Molnyija hordozórakéta

AA Molnyija az R–7 rakétacsaládba tartozó négyfokozatú szovjet űrhajózási hordozórakéta. A Vosztok rakétából fejlesztették ki.

                                               

N1

Az N1 egy szovjet nehéz hordozórakéta, amelyet emberes holdrepülésre szántak a szovjet holdprogramon belül. A rakéta programját az OKB–1 tervezőirodában kezdetben Szergej Koroljov vezette 1966-os haláláig, majd Vaszilij Misin vette át az irányítá ...

                                               

R–7 Szemjorka

Az R–7 Szemjorka a legelső szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta volt. Tervezője Szergej Koroljov. Körülményes kiszolgálása miatt nagyon rövid ideig állt rendszerben, de a továbbfejlesztésével hozták létre a szovjet űrrakéta-típusok több ...

                                               

Szputnyik (hordozórakéta)

A Szputnyik szovjet hordozórakéta típus, amelyek a világ első műholdjait, a PSZ–1, PSZ–2, PSZ–3 nevű műholdakat állították Föld körüli pályára. Módosított változata a 8A91 verzió, amely a Szputnyik–3 műhold hordozórakétája volt. Összesen négy ind ...

                                               

Voszhod hordozórakéta

A Voszhod az R–7 interkontinentális ballisztikus rakétán alapuló szovjet háromfokazatú hordozórakéta, melyet a Voszhod űrhajók és Zenyit felderítő műholdak indítására használtak az 1960-as évek elejétől az 1970-es évek közepéig.

                                               

Vosztok hordozórakéta

A Vosztok a szovjet R–7 Szemjorka interkontinentális ballisztikus rakétából a Vosztok-program számára kifejlesztett hordozórakéta, melyet később műholdindításokra is használtak. 4725 kg terhet állíthat alacsony pályára és 500 kg-ot holdi átmeneti ...

                                               

Zenyit hordozórakéta

A Zenyit hordozórakéta, amelyet az ukrajnai Dnyipropetrovszkban a Mihail Jangel nevét viselő Pivdenne Tervezőiroda tervezett és a Pivdenmas gyárt.

                                               

Ciklon–4

A Szovjetunió felbomlását követően az ukrán űrkutatás programja kissé visszaesett. Utolérve magát, 2002-ben megkezdte a Ciklon–3 hordozórakétát váltani kívánó új hordozóeszköz tervezését, tesztelését és gyártását, amit a nemzetközi kereskedelem s ...

                                               

Genesis űrszonda

A Genesis a 21. század első anyagminta-visszahozó küldetése. A NASA indította a Discovery-program keretében 2001. augusztus 8-án. A Nap-Föld rendszer L1 pontján néhány mikrogramm mintát gyűjtött a napszél részecskéiből. 2004. szeptember 8-án tért ...

                                               

Parker Solar Probe

A Parker Solar Probe, rövidítve PSP, korábban Solar Probe+ vagy Solar Probe Plus amerikai űrszonda, melyet 2018. augusztus 12-én indított a NASA a Nap légkörének tanulmányozására. A NASA első űreszköze, amelyet élő személyről, Eugene Parker asztr ...

                                               

D blokk

A D blokk szovjet, majd orosz rakétavégfokozat-család, melynek tagjait korábban az N1 és a Proton–K hordozórakétáknál alkalmaztak, napjainkban pedig a Zenyit–3SL hordozórakétáknál használják űrszondák és geostacionárius pályájú műholdak indítására.

                                               

Fregat

A Fregat orosz rakéta-végfokozat, melyet az NPO Lavocskin vállalat fejlesztett ki és gyárt. A Szojuz, Zenyit és Angara hordozórakétákhoz használják. 2000-ben indították először.

                                               

Luna E–1–1

A kutatási program részeként Szergej Pavlovics Koroljov irányításával 1958. január 28-án megkezdődött az űrszonda technikai előkészítése, a hordozórakéta kiválasztása. Építette és üzemeltette az OKB–1 oroszul: Особое конструкторское бюро №1 ОКБ-1 ...

                                               

Luna E–1–2

Az 1955-ös kutatási program részeként Szergej Pavlovics Koroljov irányításával 1958-ban elkészültek az első űrszondák, illetve a hordozórakéta kifejlesztett típusa. Építette és üzemeltette az OKB–1 oroszul: Особое конструкторское бюро №1 ОКБ-1. T ...

                                               

Luna E–1–3

Az 1955-ös kutatási program részeként Szergej Pavlovics Koroljov irányításával építette és üzemeltette az OKB–1 oroszul: Особое конструкторское бюро №1 ОКБ-1 tervezőirodában. Tervezett feladat a Hold megközelítése, a kozmikus sugárzás, a napszél, ...

                                               

Luna–1

A Luna–1 szovjet űrszonda. Az E–1 típusú holdszonda negyedik és egyben a Luna-program részeként első sikeresen indított példánya. Az első mesterséges bolygóvá vált űreszköz.

                                               

Luna E–1–5

Az 1955-ös kutatási program részeként Szergej Pavlovics Koroljov irányításával 1958-ban elkészültek az első űrszondák, illetve a hordozórakéta kifejlesztett típusa. Építette és üzemeltette az OKB–1 oroszul: Особое конструкторское бюро №1 ОКБ-1. T ...

                                               

Luna–2

A Luna–2 a szovjet Luna-program második, Hold felé indított űrszondája. Az első űrszonda, amely elérte a Hold felszínét.

                                               

Luna–3

A Luna–3 sikeresen pályára állított holdszonda, melyet a szovjet Luna-program részeként indítottak. Először készített fényképeket a Hold Földről nem látható oldaláról.

                                               

Luna E–3–1

Tervezett feladat a Hold megközelítése, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna E–3–2

Tervezett feladat a Hold megközelítése, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna E–6–1

Tervezett feladat a Hold megközelítése, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna E–6–2

Tervezett feladat a Hold megközelítése, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna–4

Tervezett feladat a Hold megközelítése – sima leszállás, felületének fényképezése, repülés közben a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna E–6–4

Tervezett feladat a Hold megközelítése-sima leszállás, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna E–6–5

Tervezett feladat a Hold megközelítése-sima leszállás, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna E–6–8

Tervezett feladat a Hold megközelítése-sima leszállás, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna–5

Tervezett feladat a Hold megközelítése – sima leszállás, felületének fényképezése, repülés közben a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna–6

Tervezett feladat a Hold megközelítése – sima leszállás, felületének fényképezése, repülés közben a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna–7

Tervezett feladat a Hold megközelítése – sima leszállás, felületének fényképezése, repülés közben a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna–8

Tervezett feladat a Hold megközelítése – sima leszállás, felületének fényképezése, repülés közben a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna–9

A Luna–9 második nemzedékű szovjet holdautomata a Luna-program része. Az első simán leszálló űreszköz a Földön kívül, a Holdon, a puha leszállásra tett tizenkettedik kísérlet.

                                               

Luna–10

Tervezett feladat a Hold megközelítése – körpályára állás, felületének fényképezése és a Hold körüli térség kutatása. Repülés közben a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna–11

Tervezett feladat a Hold megközelítése – körpályára állás, felületének fényképezése és a Hold körüli térség kutatása. Repülés közben a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna–12

Tervezett feladat a Hold megközelítése – körpályára állás, felületének fényképezése és a Hold körüli térség kutatása. Repülés közben a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna–13

A Luna–13 szovjet második generációs E–6M típusú űrszonda, melyet a Luna-program keretében indítottak. Az űrszonda feladata a Holdra történő sima leszállás volt.

                                               

Luna E–6LS–112

E–6LSZ típusú űrszonda, melyet a NPO Lavocskin vállalatnál építettek. Feladata az új kapcsolatot biztosító adó-vevő rendszer kipróbálása űrkörülmények között, valamint elősegíteni a földi követő rendszerek összehangolt működését, biztosítva egy e ...

                                               

Luna–14

Tervezett feladat a Hold megközelítése – körpályára állás, felületének fényképezése és a Hold körüli térség kutatása. Repülés közben a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

                                               

Luna–15

A Luna–15 harmadik nemzedékű szovjet holdszonda, a Luna-program része. A Hold megközelítése, körpályára állás után a szondának sima leszállást kellett volna végrehajtania az égitesten, kőzetmintát gyűjteni, majd felszállni és a mintát a Földre to ...

                                               

Luna E–8–5–405

Feladata Hold-program keretében kifejlesztett űrhajó technikai próbája világűr körülmények között. A program része volt az automatikus Holdra szállás, mintavétel, majd a Hold elhagyásával visszatérés a Földre.

                                               

Luna–16

A Luna–16 harmadik nemzedékű szovjet automatikus holdszonda. A Luna-program első űreszköze, amely földön kívüli anyagot sikeresen visszahozott a Földre.

                                               

Luna–18

Az NPO Lavocskin tervezte és gyártotta. Felépítése és szerkezete megegyezett a Luna–16 űrszondáéval. 1971. szeptember 2-án a Bajkonuri űrrepülőtér 81. sz. indítóállásából egy DM rakéta végfokozattal ellátott Proton–K 8K78K hordozórakétával állíto ...

                                               

Luna–19

Feladata a Hold megközelítése – körpályára állás, Hold-talaj felderítése gamma-sugárzás-mérésekkel, nagy felbontóképességű panorámafelvételek készítése, mikrometeorit-sűrűségi, rádiós magassági és hullámterjedési mérések, kozmikus sugárzásvizsgál ...

                                               

Luna–20

A Luna–20 harmadik nemzedékű szovjet automatikus holdszonda. A Luna-program második űreszköze, amely földön kívüli anyagot sikeres visszahozott a Földre.

                                               

Luna–21

A Luna–21 harmadik nemzedékű szovjet automatikus holdűrhajó. A Luna-program második űreszköze, amely a Hold felszínén helyváltoztatva végzett kutató programot.

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →