★ Free online encyclopedia. Did you know? page 123



                                               

Polonidok

A polonidok olyan vegyületek, amelyekben a polónium a nála kisebb elektronegativitású elemekkel alkot vegyületet. A polonidokat általában az elemek közvetlen reakciójával állítják elő 300–400 °C-on. Két csoportba oszthatók: Intermetallikus poloni ...

                                               

Polónium-dibromid

A polónium-dibromid más néven polónium-bromid szervetlen vegyület, képlete PoBr 2. Szobahőmérsékleten lila-barna színű, szilárd, kristályos anyag. Szublimál és kissé bomlik 110 °C-on. Nitrogéngázban megolvasztva 270-280 °C-on bomlik.

                                               

Polónium-diklorid

Rombos elemi cellában kristályosodik, tércsopotja P 222, P mm2 vagy Pmmm, utóbbi azonban valószínűleg csak pszeudo-cella. Másik lehetőségként a tércsoport lehet monoklin vagy triklin, melyben egy vagy több cellaszög közel 90°. P 222 tércsoportot ...

                                               

Polónium-dioxid

A polónium-dioxid más néven polónium oxid egy kémiai vegyület képlete PoO 2. Egyike a három polónium-oxidnak – a másik kettő a polónium-monoxid PoO és a polónium-trioxid PoO 3. Szobahőmérsékleten halvány sárga színű, kristályos szilárd anyag. Ala ...

                                               

Polónium-hexafluorid

1945-ben megkísérelték a Po + 3 F 2 → PoF 6 reakcióval előállítani, de nem sikerült a kívánt vegyületet kapni. A vegyület forráspontját −40 °C-nak jósolták. Polóniumfém fluorozásával sikerült előállítani.

                                               

Polónium-monoxid

A polónium-monoxid, más néven polónium-oxid az interkalkogének közé tartozó kémiai vegyület, képlete PoO. Egyike a három polónium-oxidnak – a másik kettő a polónium-dioxid PoO 2 és a polónium-trioxid PoO 3.

                                               

Polónium-tetraklorid

A polónium-tetraklorid, más néven polónium-klorid kémiai vegyület, képlete PoCl 4. Szobahőmérsékleten világossárga, szilárd, higroszkópos anyag 200 °C felett polónium-dikloridra és klórra bomlik, a szelén- és a tellúr-tetrakloridhoz hasonlóan.

                                               

Prométium(III)-jodid

PrométiumIII-oxid Pm 2 O 3 és olvadt alumínium-jodid AlI 3 reakciójával lehet előállítani 500 °C-on. Pm 2 O 3 -ból hidrogén-jodid és hidrogén keverékével nem lehet előállítani, ekkor prométiumIII-oxijodid PmOI keletkezik.

                                               

Protaktínium-pentaklorid

A protaktínium-pentaklorid protaktíniumból és klórból álló kémiai vegyület, képlete PaCl 5. Sárga monoklin kristályokat alkot, kristályait 7-es koordinációjú ötszögletű bipiramid láncok alkotják. Tércsoport C 2 / c. Rácsállandók a = 797 pm b = 11 ...

                                               

Radon-difluorid

A radon-difluorid nemesgázvegyület, képlete RnF 2. A radon könnyen reagál a fluorral, melynek eredményeként szilárd vegyület keletkezik, ám ez elpárologtatás közben elbomlik, ezért a pontos összetétele ismeretlen. Elméleti számítások szerint elké ...

                                               

Rénium(IV)-szulfid

Rénium és kén reakciójával 1000 °C-on: R e + 2 S ⟶ R e S 2 {\displaystyle \mathrm {Re+2\ S\longrightarrow ReS_{2}} } RéniumVII-szulfid termikus bomlásával 1100 °C-on: R e 2 S 7 → Δ 2 R e S 2 + 3 S {\displaystyle \mathrm {Re_{2}S_{7}\ {\xrightarro ...

                                               

Ródium(II)-acetát

A ródium-acetát a Rh 2 4 kémiai képlettel rendelkező vegyület. Ez a sötétzöld por poláris oldószerekben, mint a vízben, gyengén oldódik. Katalizátorként alkalmazzák alkének ciklopropanálásához.

                                               

Rubídium-acetát

Rubídium-hidroxid és ecetsav reakciójával állítható elő: R b O H + C H 3 C O H ⟶ C H 3 C O R b + H 2 O {\displaystyle \mathrm {RbOH+CH_{3}COOH\longrightarrow CH_{3}COORb+H_{2}O} } De elő lehet állítani rubídium-karbonát és ecetsav reakciójával is ...

                                               

Rubídium-amid

Fém rubídium és ammónia reakciójával állítható elő: 2 R b + 2 N H 3 ⟶ 2 R b N H 2 + H 2 ↑ {\displaystyle \mathrm {2\ Rb+2\ NH_{3}\longrightarrow \ 2\ RbNH_{2}+\ H_{2}\uparrow } } Elő lehet állítani rubídium-hidrid és folyékony ammónia reakciójáva ...

                                               

Rubídium-azid

Rubídium-karbonát és nátrium-azid reakciójával állítható elő: R b 2 C O 3 + 2 N a N 3 ⟶ 2 R b N 3 + N a 2 C O 3 {\displaystyle \mathrm {Rb_{2}CO_{3}+2\ NaN_{3}\longrightarrow \ 2\ RbN_{3}+\ Na_{2}CO_{3}} } Elő lehet állítani rubídium-szulfát és b ...

                                               

Rubídium-bromát

Rubídium-karbonát és brómsav reakciójával lehet előállítani: R b 2 C O 3 + 2 H B r O 3 ⟶ 2 R B r O 3 + H 2 O + C O 2 ↑ {\displaystyle \mathrm {Rb_{2}CO_{3}+2\ HBrO_{3}\longrightarrow 2\ RbBrO_{3}+H_{2}O+CO_{2}\uparrow } } De elő lehet állítani ru ...

                                               

Rubídium-bromid

Sokféle módon lehet előállítani, például rubídium-hidroxid és hidrogén-bromid reakciójával: RbOH + HBr → RbBr + H 2 O Vagy rubídium-karbonát és hidrogén-bromidot reagáltatunk, amik semlegesítik egymást: Rb 2 CO 3 + 2HBr → 2RbBr + H 2 O + CO2 De e ...

                                               

Rubídium-butirát

Rubídium-hidroxid és butánsav reakciójával lehet előállítani: R b O H + C 3 H 7 C O H ⟶ C 3 H 7 C O R b + H 2 O {\displaystyle \mathrm {RbOH+C_{3}H_{7}COOH\longrightarrow C_{3}H_{7}COORb+H_{2}O} } De elő lehet állítani rubídium-karbonát és butáns ...

                                               

Rubídium-ditionát

Rubídium-karbonát és bárium-ditionát reakciójával állítható elő: R b 2 C O 3 + B a S 2 O 6 ⟶ R b 2 S 2 O 6 + B a C O 3 ↓ {\displaystyle \mathrm {Rb_{2}CO_{3}+BaS_{2}O_{6}\longrightarrow Rb_{2}S_{2}O_{6}+BaCO_{3}\downarrow } }

                                               

Rubídium-ezüst-jodid

A rubídium-ezüst-jodid egy három különböző elemből felépülő szervetlen vegyület, képlete RbAg 4 I 5. Szilárd anyag, vezeti az elektromosságot, mivel benne az ezüstionok elmozdulhatnak a kristályrácsában. Olyan vegyület keresése során fedezték fel ...

                                               

Rubídium-fluorid

A rubídium-fluorid rubídium- és fluoridionok alkotta ionvegyület, képlete RbF. Kristályai kocka alakúak, köbösek, kősó kristályszerkezetben kristályosodik. A természetben nem fordul elő, vízben jól oldódik.

                                               

Rubídium-formiát

Rubídium-hidroxid és hangysav reakciójával állítható elő: R b O H + H C O H ⟶ H C O R b + H 2 O {\displaystyle \mathrm {RbOH+HCOOH\longrightarrow HCOORb+H_{2}O} } Hasonlóan rubídium-karbonát és hangyasav reakciójával is előállítható, szén-dioxid ...

                                               

Rubídium-hidrogén-karbonát

Előállítható úgy, hogy rubídium-karbonát vizes oldatába szén-dioxidot vezetnek: R b 2 C O 3 + C O 2 + H 2 O ⟶ 2 R b H C O 3 {\displaystyle \mathrm {Rb_{2}CO_{3}+CO_{2}+H_{2}O\longrightarrow 2\ RbHCO_{3}} } vagy ha rubídium-hidroxidot és dimetil-k ...

                                               

Rubídium-hidrogénszulfid

Rubídium és hidrogén-szulfid reakciójával lehet előállítani: R b O H + H 2 S ⟶ R b H S + H 2 O {\displaystyle \mathrm {RbOH+H_{2}S\longrightarrow RbHS+H_{2}O} }

                                               

Rubídium-jodát

A rubídium-jodátot sztöchiometrikus mennyiségű rubídium-karbonát és jódsav reakciójával állítják elő: R b 2 C O 3 + I 2 O 5 ⟶ R b I O 4 + 2 R b C l + H 2 O {\displaystyle \mathrm {Rb_{2}CO_{3}+I_{2}O_{5}\ \longrightarrow \ RbIO_{4}+2\ RbCl+H_{2}O ...

                                               

Rubídium-karbonát

A rubídium-karbonát a szénsav rubídiumsója, képlete Rb 2 CO 3. Stabil, nem különösebben reakcióképes, vízben nagyon jól oldódó vegyület. A rubídiumot általában rubídium-karbonátként lehet megvenni.

                                               

Rubídium-klorát

Rubídium-szulfát és bárium-klorát reakciójával állítható elő: R b 2 S O 4 + B a C l O 3 2 ⟶ 2 R b C l O 3 + B a S O 4 ↓ {\displaystyle \mathrm {Rb_{2}SO_{4}+BaClO_{3}_{2}\longrightarrow 2\ RbClO_{3}+BaSO_{4}\downarrow } }

                                               

Rubídium-klorid

A rubídium-klorid egy kémiai vegyület, képlete RbCl. Az RbCl egy alkálifém-halogenid rendkívül sok különböző módon hasznosítják az elektrokémián át a molekuláris biológiáig. A kereskedelemben por alakban kapható.

                                               

Rubídium-kromát

Rubídium-karbonát és rubídium-dikromát reakciójával állítható elő: R b 2 C O 3 + R b 2 C r 2 O 7 ⟶ 2 R b 2 C r O 4 + C O 2 ↑ {\displaystyle \mathrm {Rb_{2}CO_{3}+Rb_{2}Cr_{2}O_{7}\longrightarrow 2\ Rb_{2}CrO_{4}+CO_{2}\uparrow } } De elő lehet ál ...

                                               

Rubídium-oxalát

Rubídium-karbonát és oxálsav reakciójával állítható elő: R b 2 C O 3 + C O H 2 ⟶ R b 2 C O 2 + H 2 O + C O 2 ↑ {\displaystyle \mathrm {Rb_{2}CO_{3}+COOH_{2}\longrightarrow Rb_{2}COO_{2}+H_{2}O+CO_{2}\uparrow } } Rubídium-formiát hőbomlása során i ...

                                               

Rubídium-oxid

A rubídium-oxid szervetlen vegyület, képlete Rb 2 O. A rubídium-oxid rendkívül könnyen reakcióba lép a vízzel, ezért nem fordul elő a természetben. Az ásványok rubídiumtartalmát gyakran Rb 2 O-ra vonatkoztatva számolják és adják meg, a valóságban ...

                                               

Rubídium-pentaszulfid

Kristályai köbösek tércsoport: P2 1 2 1 2 1. Rács paraméterei: a = 683.7 pm, b = 1784.5 pm, c = 663.3 pm, elemi cellája négy atomot tartalmaz. Ha a nitrogénáramban hevítik akkor rubídium-triszulfid Rb 2 S 3 keletkezik: R b 2 S 5 ⟶ R b 2 S 3 + 2 S ...

                                               

Rubídium-perjodát

A rubídium-perjodátot úgy lehet előállítani, hogy klórt adunk hozzá a rubídium-hidroxid és rubídium-jodát forró tömény oldatához: R b I O 3 + 2 R b O H + C l 2 ⟶ R b I O 4 + 2 R b C l + H 2 O {\displaystyle \mathrm {RbIO_{3}+2\ RbOH+Cl_{2}\longri ...

                                               

Rubídium-perklorát

A rubídium-perklorát rubídium-klorát oldat óvatos melegítésével is előállítható. 2 R b C l O 3 ⟶ R b C l O 4 + R b C l + O 2 ↑ {\displaystyle \mathrm {2\ RbClO_{3}\longrightarrow RbClO_{4}+RbCl+O_{2}\uparrow } } De elő lehet állítani vízben oldot ...

                                               

Rubídium-permanganát

A rubídium-permanganát a permangánsav rubídiumsója képlete RbMnO 4. A permangánsavat izolált állapotban nem állították elő. A rubídium-permanganátban a mangán oxidációs száma +7.

                                               

Rubídium-peroxid

A rubídium-peroxidot elő lehet állítani az alkotórészei ammóniában oldásával −50 °C-on: 2 R b + O 2 → − 50 ∘ C R b 2 O 2 {\displaystyle \mathrm {2\ Rb+O_{2}\ {\xrightarrow {-50\,^{\circ }{\text{C}}}}\ Rb_{2}O_{2}} } De elő lehet állítani rubídium ...

                                               

Rubídium-propionát

Elő lehet állítani rubídium-hidroxid és propionsav reakciójával: R b O H + C 2 H 5 C O H ⟶ C 2 H 5 C O R b + H 2 O {\displaystyle \mathrm {RbOH+C_{2}H_{5}COOH\longrightarrow C_{2}H_{5}COORb+H_{2}O} } De elő lehet állítani rubídium-karbonát és pro ...

                                               

Rubídium-szulfát

Rubídium-hidroxid és kénsav reakciójával állítható elő: 2 R b O H + H 2 S O 4 ⟶ R b 2 S O 4 + 2 H 2 O {\displaystyle \mathrm {2\ RbOH+H_{2}SO_{4}\longrightarrow Rb_{2}SO_{4}+2\ H_{2}O} } Elő lehet állítani rubídium-karbonát és kénsav reakciójával ...

                                               

Rubídium-szulfid

A rubídium-szulfidot rubídium-hidroxid és hidrogén-szulfid reakciójával állítják elő, a reakció köztiterméke a rubídium-hidrogénszulfid: R b O H + H 2 S ⟶ R b H S + H 2 O {\displaystyle \mathrm {RbOH+H_{2}S\longrightarrow RbHS+H_{2}O} } R b H S + ...

                                               

Rubídium-szuperoxid

Rubídium oxidációjakor keletkezik, ha a reakcióban több oxigén vesz részt mint rubídium: R b + O 2 ⟶ R b O 2 {\displaystyle \mathrm {Rb+O_{2}\longrightarrow RbO_{2}} }

                                               

Rubídium-trijodid

Rubídium-jodid és jód vizes oldatának hevítésével lehet előállítani: R b I + I 2 ⟶ R b I 3 {\displaystyle \mathrm {RbI+I_{2}\longrightarrow RbI_{3}} }

                                               

Ruténium-tetroxid

A ruténium-tetroxid -oxid) szervetlen vegyület, képlete RuO 4. Sárga színű, illékony szilárd anyag, mely nem sokkal szobahőmérséklet felett megolvad. A szennyezések miatt sokszor fekete színű. A vele analóg OsO 4 jobban ismert és gyakrabban haszn ...

                                               

Szamárium(III)-szulfid

SzamáriumIII-oxid és kén-hidrogén reakciójával lehet előállítani: S m 2 O 3 + 3 H 2 S ⟶ S m 2 S 3 + 3 H 2 O {\displaystyle \mathrm {Sm_{2}O_{3}+3\ H_{2}S\longrightarrow Sm_{2}S_{3}+3\ H_{2}O} } Elő lehet állítani vákuumban elemi szamárium és kén ...

                                               

Szelén-dioxid

A szelén-dioxid a szelén egyik oxidja, képlete SeO 2. Színtelen, vagy fehér higroszkópos, kristályos anyag. Ez a vegyület a szelén leggyakoribb megjelenési formája.

                                               

Urán-diszelenid

Az urán-diszelenid radioaktív szervetlen vegyület. Rombos kristályszerkezetű, szerkezete az PbCl 2 -éval azonos. Elemi cellájának méretei: a=7.455 Å, b=4.2320 Å, c=8.964 Å. 14 K alatt ferromágneses. Kristályrácsában bizonyos határok között a szel ...

                                               

Etén kation

Az etén kation az eténből protonfelvétellel keletkező ion, képlete C 2 H + 5. A szerkezetét le lehet vezetni egy eténmolekulából C 2 H 4 protonfelvétellel vagy egy etánmolekulából C 2 H 6 elvonva egy hidrogén aniont H −.

                                               

Szilán

A szilán egy szervetlen vegyület, képlete SiH 4. Színtelen, gyúlékony, ecetsavra emlékeztetően szúrós szagú gáz. Gyakorlati jelentősége az elemi szilícium gyártásában van. A szilán névből más vegyületeket is lehet származtatni, akárcsak a metán e ...

                                               

Szkandium-bromid

Szokatlan klaszterek – például Sc 19 Br 28 Z 4, Z=Mn, Fe, Os vagy Ru – szilárd fázisú szintézisénél használják. Ezek a klaszterek szerkezetük és mágneses tulajdonságaik miatt érdekesek.

                                               

Szkandium-nitrát

Elő lehet állítani szkandium és dinitrogén-tetroxid reakciójával: S c + 3 N 2 O 4 ⟶ S c N O 3 + 3 N O {\displaystyle \mathrm {Sc+3\ N_{2}O_{4}\longrightarrow ScNO_{3}_{3}+3\ NO} } Az anhidrátját elő lehet állítani szkandium-klorid és dinitrogén-p ...

                                               

Lorándit

A lorándit a leggyakoribb talliumásvány. Ritka ásvány, a szulfidok és kénsók ásványosztályba tartozik. Kristályai monoklinok, kémiai képlete TlAsS 2. A Nemzetközi Ásványtani Szövetség szerint bináris szulfát, a kation / kalkogén arány 1:1. Az IUP ...

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →