★ Free online encyclopedia. Did you know? page 118



                                               

Fenil-dimetilfoszfin

A fenil-dimetilfoszfin foszfororganikus vegyület, képlete P 2. Benne a foszfor egy fenil- és két metilcsoporthoz kapcsolódik, így ez a legegyszerűbb aromás alkilfoszfin. Színtelen, a levegőre érzékeny folyadék, az átmenetifém-komplexekben általán ...

                                               

Foszfinitek

A foszfinossav szerves kloridjainak alkoholízisével állítják elő. Például klór-difenilfoszfin és metanol reakciójával bázis jelenlétében metil-difenilfoszfonit keletkezik: ClPPh 2 + CH 3 OH → CH 3 OPPh 2 + HCl Bár a foszfinitek a foszfinsav R 2 P ...

                                               

Foszfonitok

Bár a foszfonossav RPOH 2) származékai, nem ezen az úton, hanem szerves foszfinossav-kloridok alkoholízisével állítják elő. Például diklór-fenilfoszfin és metanol reakciója bázis jelenlétében dimetil-fenilfoszfonitot eredményez: Cl 2 PPh + 2 CH 3 ...

                                               

Trifenilfoszfin

Színtelen, jellegzetes szagú, tribolumineszkáló kristályokat képez. A levegő oxigénjével lassan reagál és trifelnilfoszfin-oxiddá alakul. 2 P h 3 + O 2 ⟶ 2 P h 3 P = O {\displaystyle \mathrm {2\ PPh_{3}\ +\ O_{2}\longrightarrow 2\ Ph_{3}P{=}O} }

                                               

Zsírok

Zsírnak a köznyelv a víztaszító, könnyen kenhető anyagokat nevezi. A kémiai definíció ettől eltér, mert csak a glicerin zsírsavakkal alkotott háromszoros észtereit, trigliceridjeit hívjuk így. A köznyelv által olajnak nevezett anyagok egy része s ...

                                               

Alumínium-foszfid

Az alumínium-foszfid erősen mérgező szervetlen vegyület, képlete AlP. Gyakran használják széles tiltott sávú félvezetőként és füstölőszerként. A kereskedelemben beszerezhető anyag – a hidrolízis és oxidáció során keletkező szennyezések miatt – gy ...

                                               

Alumínium-hidroxid

Normális körülmények között az alumínium-hidroxid 3) az alumínium legstabilabb vegyülete. Vízben oldhatatlan fehér por, mely alumíniumsók vizes oldatából lúgok hatására gélszerűen kicsapódik, pontosabban az akvakomplex formában jelenlevő alumíniu ...

                                               

Antimon-pentaszulfid

Az antimon-pentaszulfid vagy antimon-szulfid egy szervetlen vegyület, amelynek az összegképlete Sb 2 S 5. Az antimon oxidációs száma benne +5. Narancsvörös színű, kristályos por. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan.

                                               

Antimon-triklorid

Az antimon-triklorid vagy antimon-klorid az antimon egyik szervetlen vegyülete, kloridja. Színtelen vagy sárgás színű kristályokat alkot. Higroszkópos vegyület. Jól oldódik vízben, alkoholban, dietil-éterben, acetonban, szén-diszulfidban és kloro ...

                                               

Sztibin

A sztibin egy szervetlen antimonvegyület, kémiai képlete SbH 3. Az antimon kovalens hidridje, szerkezete az ammóniáéhoz hasonló. A sztibin standard körülmények között színtelen, záptojásszagú, gyúlékony gáz. Vízben igen rosszul oldódik.

                                               

Arany-monojodid

Az arany-monojodid szervetlen vegyület. Képlete AuI, kereskedelmi forgalomban is kapható. Elő lehet állítani arany és jód lezárt csőben levő keverékének 120 °C-ra történő hevítésével. Ez a reakció mintegy négy hónapig tart. Forró vízzel érintkezv ...

                                               

Arany(III)-klorid

Az arany-klorid az arany klórral alkotott vegyülete, kloridja. Vörösesbarna színű, kristályos vegyület. Erősen higroszkópos. Oldható vízben, alkoholban és éterben. Dimer Au 2 Cl 6 molekulákból épül fel. A bőrt irritálja, égető érzést okoz. Bíborv ...

                                               

Cézium-aurid

A cézium-aurid szervetlen sószerű vegyület, melyben szokatlan módon az anion egy fémion, az auridion. Sztöchiometrikus mennyiségű cézium és arany hevítésekor a két fémessárga folyadék reagál egymással, mely során tiszta termék keletkezik. Ebben a ...

                                               

Arzenát

Az arzenátion képlete AsO 3− 4. Minden olyan vegyületet arzenátnak hívunk, ami tartalmazza ezt az iont. Az arzenátban lévő arzén ötvegyértékű. Az arzenát sok tulajdonságában hasonlít a foszfátra. Ez azzal magyarázható, hogy a foszfor és az arzén ...

                                               

Nátrium-dihidrogén-arzenát

A nátrium-dihidrogén-arzenát szervetlen vegyület, az arzénsav savanyú sója, képlete NaH 2 AsO 4 H 2 O. Az arzénsav másik két nátriumsója Na 2 HAsO 4 és Na 3 AsO 4. Színtelen, szilárd, erősen mérgező anyag. Tulajdonságai a káliumsóéhoz hasonlóak. ...

                                               

Bárium-klorát

A bárium-klorát egy szervetlen vegyület, a klórsav báriumsója. Színtelen kristályokat vagy fehér színű port alkot. Egy molekula kristályvízzel kristályosodik 2 H 2 O). Jól oldódik vízben, 20 °C-on 100 gramm vízben 33.8 g, 90 °C-on 95 g oldódik fe ...

                                               

Bárium-klorid

A bárium-klorid egy színtelen só. Keserű-sós ízű. Vízben jól oldódik, vizes oldata semleges kémhatású. Metanolban kis mértékben, etanolban nem oldódik. Általában két molekula vízzel kristályosodik, ezért a pontos képlete BaCl 2 H 2 O. Kristályviz ...

                                               

Bárium-nitrát

A bárium-nitrát egy szervetlen vegyület, a bárium salétromsavas sója. A képlete Ba 2. Színtelen, oktaéderes kristályok építik fel. Vízben oldódik, oldhatósága 100 g vízben 20 °C-on 9 g, 100 °C-on 33 g. Alkoholban oldhatatlan. Mérgező hatású, a mé ...

                                               

Bizmut-tribromid

A bizmut-tribromid szervetlen vegyület, képlete BiBr 3. Elő lehet állítani bizmut-oxid és hidrogén-bromid reakciójával, vagy bizmut direkt oxidációjával brómban.

                                               

Bizmut-nitrát

A bizmut-nitrát színtelen, nagy, prizmás kristályok alakjában nyerhető. Igen higroszkópos. Melegítésre kristályvizében megolvad, vizet veszít, előbb bázisos sóvá alakul, majd magasabb hőmérsékleten nitrogén-oxid és oxigén felszabadulása közben bi ...

                                               

Bizmut-trioxid

A bizmut-trioxid Bi 2 O 3 sárga por alakjában keletkezik, ha a fém bizmutot levegőben vagy még inkább oxigénben magas hőmérsékletre hevítjük. Előállítható azonban a bizmut-hidroxid BiOH 3) vagy akár a bizmut-nitrát BiNO 3 hevítéssel való elbontás ...

                                               

Bór-trifluorid

A bór-trifluorid a bór fluorral alkotott szervetlen vegyülete, kémiai képlete BF 3. Standard nyomáson és hőmérsékleten színtelen, szúrós szagú, mérgező gáz, mely a nedves levegőn fehér füstöt képez. A bór-trifluorid fontos szerepet játszik a szer ...

                                               

Cink-karbonát

Cink-karbonát. A szabályos cink-karbonát ZnC0 3 a természetben mint cinkpát és gálma fordul elő. Előállítására cinksó hideg oldatához kálium-hidrogén-karbonát-oldatot elegyítenek. Cinksók forró oldatából híg fémkarbonátok hatására, az oldatok vis ...

                                               

Cink-szulfid

A cink-szulfid a cink kénnel alkotott vegyülete, szulfidja. Képlete ZnS. Vízben és szerves savakban gyakorlatilag oldhatatlan. A természetben két ásványként található meg, ezek a szfalerit és a wurtzit. Fehér festékek készítésére használják.

                                               

Cirkónium-dioxid

A cirkónium-dioxid egy szervetlen vegyület, a cirkónium oxidja. Fehér port vagy kis méretű kristályokat alkot. A kristályai monoklin vagy négyzetes, magas hőmérsékleten pedig köbös rendszerűek lehetnek. A tiszta cirkónium-dioxid az elektromos ára ...

                                               

Ezüst(I)-oxid

Az ezüst-oxid vízben csak kis mértékben 1: 2000 arányban oldódik, de vizes oldata határozottan lúgos kémhatású. A vizes oldatban a tiszta állapotban nem ismeretes meglehetősen erősen bázikus AgOH van jelen. Mivel az ezüst-hidroxid erős bázis, az ...

                                               

Ezüst-tiocianát

Az AgSCN monoklin, elemi celláját 8 molekula alkotja. Az SCN − ion szerkezete szinte teljesen lineáris, a kötésszög 179.65°. A gyenge Ag Ag kölcsönhatás távolsága 324.92 pm és 333.82 pm közötti.

                                               

Foszfor-pentafluorid

A foszfor-pentafluorid szervetlen vegyület, a foszfor egyik halogenidje, képlete PF 5. Színtelen, mérgező gáz, levegőn – hidrolízise miatt – füstölög.

                                               

Foszfor-trifluorid

A foszfor-trifluorid a foszfor fluorral alkotott vegyülete, kémiai képlete PF 3. Standard nyomáson és hőmérsékleten színtelen, szagtalan, erősen mérgező, a vízzel lassan reagáló gáz. Fő felhasználása ligandumként történik különböző fémkomplexekbe ...

                                               

A foszfor oxidjai és oxosavai

A foszfor az oxigénnel a körülményektől függően többféle oxidot alkothat. Ezek: Tetrafoszfor-nonaoxid P 4 O 9. Foszfor-pentoxid P 4 O 10, illetve P 2 O 5 2. Foszfor-monoxid PO. A foszfor-tetroxid P 4 O 8, illetve P 2 O 4 2. Foszfor-trioxid P 4 O ...

                                               

Foszfor-pentoxid

A foszfor-pentoxid -oxid, foszforsavanhidrid) a foszfor egyik oxidja, +5-ös oxidációs számú foszfort tartalmaz. Közönséges körülmények közt fehér színű, szilárd anyag. Ha hevítik, szublimál. Kétféle kristályos módosulata van, ezek közül a rombos ...

                                               

Foszfor-tetroxid

Színtelen, kristályos anyag, amely akkor képződik, ha a foszfor-trioxidot magasabb hőmérsékletre hevítjük. Hasonlóképpen kleletkezik, ha a foszfor oxigénnel való reakciója után képződő foszfor-trioxid és foszfor-pentoxid keverékét vákuumban 290°C ...

                                               

Foszfor-trijodid

A foszfor-trijodid egy sötétvörös színű, szilárd vegyület, amely vízzel hevesen reagál. Gyakori tévhit, hogy a PI 3 annyira instabil, hogy nem lehet tárolni, valójában azonban kereskedelmi forgalomban is kapható. Széles körben alkalmazzák az alko ...

                                               

Foszfor-triklorid

A foszfor-triklorid a foszfor kloridja, +3-as oxidációs számú foszfort tartalmaz. A képlete PCl 3. Színtelen folyadék. Levegőn erősen füstölög, ennek az oka, hogy nedvesség hatására sósavra és foszforossavra hidrolizál. Jól oldódik éterben, benzo ...

                                               

Cézium-hidrid

A cézium-hidrid céziumból és hidrogénből álló ionvegyület, képlete CsH. Standard hőmérsékleten és nyomáson ionrácsa a NaCl-hez hasonlóan lapon középpontos kockarács.

                                               

Hidrogén-asztatid

A hidrogén-asztatid, más néven asztácium-hidrid szervetlen vegyület, képlete HAt. Kémiai tulajdonságai nagyon hasonlítanak a többi hidrogén-halogenidére. A HAt a legerősebb sav köztük, használatát azonban korlátozza, hogy könnyen elemeire bomlik, ...

                                               

Hidrogén-diszulfid

A hidrogén-diszulfid szervetlen vegyület. Nagyon kellemetlen, irritáló szagú színtelen folyadék. Nagyobb töménységben szédülést, zavartságot, szélsőséges esetben eszméletvesztést okoz. Semleges közegben kén-hidrogénre és elemi kénre bomlik. Rendk ...

                                               

Hidrogén-tellurid

A hidrogén-tellurid szervetlen vegyület, képlete H 2 Te. A legegyszerűbb tellúr-hidrid. Ritka vegyület, mert gyorsan bomlik, de alacsony koncentrációban elég hosszú ideig létezhet, hogy ki lehessen mutatni. A szaga olyan mint a rothadó fokhagymáé ...

                                               

Kálium-hidrid

A kálium-hidrid kálium és hidrogén ionvegyülete, képlete KH. Fehér színű szilárd anyag, bár a kereskedelmi forgalomban kapható minták szürke színűek. Hasznos vegyület a szerves szintézisekben. Erős bázis, és veszélyesen reakcióképes vegyület. Emi ...

                                               

Lítium-hidrid

A lítium-hidrid szervetlen vegyület, képlete LiH. Színtelen, szilárd anyag, bár a kereskedelemben kapható minták szürke színűek. A sószerű, vagyis ionos hidridekre jellemzően olvadáspontja magas, és nem oldódik olyan oldószerben, amellyel nem rea ...

                                               

Nátrium-hidrid

A nátrium-hidrid ionvegyület, képlete NaH. Elsősorban szerves szintézisekben használják erős bázikussága miatt. A sószerű hidridek közé tartozik, olyan ionvegyület, melyet H − és Na + ionok alkotnak. Szerves oldószerekben oldhatatlan, de olvadt n ...

                                               

Rubídium-hidrid

A rubídium-hidrid rubídiumból és hidrogénből álló kémiai vegyület, képlete RbH. Előállítása fém rubídium és hidrogéngáz reakciójával történik. Mint alkálifém-hidrid már gyenge oxidálószerekkel is reakcióba lép. Redoxireakcióba lép klórral és fluo ...

                                               

Sztannán

A sztannán szervetlen vegyület, az ón hidridje, képlete SnH 4. Lítium-alumínium-hidrid és ón-tetraklorid reakciójával állítható elő. Szobahőmérsékleten lassan ónra és hidrogénre bomlik, levegővel érintkezve meggyullad. 150 °C felett gyorsan bomli ...

                                               

Higany(II)-cianid

A higany-cianid a higany egyik vegyülete. Színtelen kristályokat alkot. Fémes, maró ízű. Oldható vízben, 100 °C-on 100 g vízben 33 g oldódik. Feloldódik metanolban és etanolban is, 20 °C-on 100 g metanolban 44 g, 100 g etanolban 10 g higany-ciani ...

                                               

Higany(II)-jodid

A higany-jodid a higany jóddal alkotott vegyülete. Képlete HgI 2 Vörös színű, íztelen por. Erős méreg, erős baktericid hatása van. Vízben rosszul oldódik. Alkoholos oldata barna, benzolos oldata vörös színű. Jól oldódik higany-nitrát oldatban. 12 ...

                                               

Higany(I)-oxid

A higany-oxid, régies nevén merkurooxid egy szervetlen fémoxid, összegképlete Hg 2 O. Fekete vagy feketésbarna színű por, vízben oldhatatlan, mérgező. Kémiailag instabil vegyület, könnyen higany-oxiddá és elemi higannyá alakul.

                                               

Higany(II)-szulfát

A higany-szulfát a higany egyik vegyülete. Fehér színű, kristályos por. Oldódik vízben. Víz hatására hidrolizál, emiatt a vizes oldata erősen savas kémhatású. Nagy mennyiségű víz hatására dihidrát képződik belőle, ami sárgás színű. Hevítés hatásá ...

                                               

Higany-szulfid

A higany-szulfid a higany kénnel alkotott vegyülete, szulfidja. Képlete HgS. Két módosulata létezik. A fekete módosulat fekete színű, nagy sűrűségű, íztelen por. Vízben és híg savakban gyakorlatilag oldhatatlan, emiatt nem mérgező. A vörös módosu ...

                                               

Kálium-tetrajodo-merkurát

A kálium-tetrajodo-merkurát egy szervetlen vegyület, mely kálium kationból és tetrajodo-merkurát anionból épül fel, képlete K 2. Főleg Nessler-reagensként alkalmazzák 0.09 mol / dm³ koncentrációban, 2.5 mol / dm³-es kálium-hidroxid oldattal kever ...

                                               

Kadmium-nitrát

A kadmium-nitrát összefoglaló neve az összes Cd 2 ⋅ x H 2 O {\displaystyle {\ce {Cd2.{\mathit {x}}H2O}}} képletbe tartozó szervetlen vegyületnek. A kristályvíz nélküli formája illékony, a többi só. Mindegyik színtelen, kristályos szilárd anyag, a ...

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →