★ Free online encyclopedia. Did you know? page 111



                                               

Arany(I,III)-klorid

Az arany-klorid fekete színű, fényérzékeny, szilárd anyag, képlete Au 4 Cl 8. Benne kétféle oxidációs állapotú aranyatom található: síknégyzetes térszerkerkezetű arany, illetve közel lineáris arany. A levegőre és a nedvességre is rendkívül érzékeny.

                                               

Auranofin

Ez a szócikk részben vagy egészben az Auranofin című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő informá ...

                                               

Argon-fluorohidrid

A HArF az első felfedezett argonvegyület. Markku Räsänen által vezetett finn tudósok fedezték fel 2000. augusztus 24-én. A Nature írta meg a felfedezését.

                                               

Asztácium-monobromid

Az asztácium-monobromid interhalogén vegyület, képlete AtBr. Asztácium és jód-monobromid vizes oldatának reakciójával állítják elő: At 2 + 2 IBr → 2 AtBr + I 2

                                               

Asztácium-monojodid

Az asztácium-monojodid egy interhalogén vegyület, képlete AtI. Ez a legnehezebb ismert interhalogén vegyület Az asztácium-monojodidot jód és asztácium egyesítésével állítják elő: At 2 + I 2 → 2 AtI

                                               

Ammónium-fluoroberillát

Ammónium-fluorid és berillium-hidroxid reakciójával állítható elő: 4 N H 4 F + B e F 2 ⟶ N H 4 2 +2\ NH_{4}OH} }

                                               

Bázikus berillium-acetát

A bázikus berillium-acetát kémiai vegyület, képlete Be 4 O 6. Bár nincs gyakorlati használata, a szerkezetét némileg tanulmányozták. A bázikus acetátok fématomokból, egy központi oxigénatomból és külső acetátcsoportokból állnak. A bázikus acetáto ...

                                               

Berillium-acetát

Elő lehet állítani bázikus berillium-acetát és acetil-klorid jégecetben végrehajtott reakciójával. A bázikus berillium-acetátot vízmentes berillium-klorid és ecetsav-anhidrid reakciójával állítják elő. B e 4 O C H 3 C O 2 6 + 2 C H 3 C O C l + 2 ...

                                               

Berillium-azid

Hidrogén-azid és dimetil-berillium reakciójával állítható elő −116 °C alatt, vízmentes dietil-éterben oldva a reagáló anyagokat: B e C H 3 2 + 2 H N 3 ⟶ B e N 3 2 + 2 C H 4 {\displaystyle \mathrm {BeCH_{3}_{2}+2\ HN_{3}\longrightarrow BeN_{3}_{2} ...

                                               

Berillium-bromid

Berillium-oxid, bróm és szén keverékének reakciójával állítható elő 1100–1200 °C-on, a reakcióban melléktermékként szén-monoxid keletkezik: B e O + B r 2 + C → 1400 K B e B r 2 + C O ↑ {\displaystyle \mathrm {BeO+Br_{2}+C\ {\xrightarrow {\text{14 ...

                                               

Berillium-fluorid

A berillium-fluorid berilliumból és fluorból álló szervetlen vegyület, képlete BeF 2. Fehér színű szilárd anyag. A fém berillium előállításának fő prekurzora. Szerkezete hasonlít a kvarcéra, de a BeF 2 nagyon jól oldódik a vízben.

                                               

Berillium-formiát

Berillium-hidroxid 50%-os töménységű hangyasavban oldásával: B e O H 2 + 2 H C O H ⟶ H C O 2 B e + 2 H 2 O {\displaystyle \mathrm {BeOH_{2}+2HCOOH\longrightarrow HCOO_{2}Be+2\ H_{2}O} } Vagy hangyasav és berillium-oxiacetát reakciójával: B e 4 O ...

                                               

Berillium-hidroxid

Oldatból kicsapással lehet előállítani ammónia vagy fém-hidroxid hozzáadásával: B e 2 + + 2 O H − ⟶ B e O H 2 {\displaystyle \mathrm {Be^{2+}\ +\ 2\ OH^{-}\longrightarrow BeOH_{2}} } Elő lehet állítani telített nátrium-tetrahidroxidberilát oldat ...

                                               

Berillium-jodid

A berillium-jodid a hidrogén-jodid berilliumsója, képlete BeI 2. Higroszkópos, nagyon mérgező anyag. Tetragonális vagy rombos fehér tűs kristályokat alkot. Hevesen reagál a vízzel.

                                               

Berillium-karbid

Berillium és szén magas hőmérsékletű reakciójával lehet előállítani. 900 °C-on exoterm reakció következik be, mely a reakcióelegyet 1400 °C-ra hevíti: 2 B e + C ⟶ B e 2 C {\displaystyle \mathrm {2\ Be+C\longrightarrow Be_{2}C} } Előállítható beri ...

                                               

Berillium-karbonát

A berillium-karbonát szervetlen vegyület, képlete BeCO 3. Három formája ismert: vízmentes, tetrahidrát és bázikus. A vízmentes forma instabil, berillium-oxidra és szén-dioxidra bomlik, ezért szén-dioxid alatt kell tárolni. A tetrahidrát forma akk ...

                                               

Berillium-klorid

A berillium-klorid a berillium klórral alkotott vegyülete, képlete BeCl 2. Elektrolízissel fém berilliumot lehet belőle előállítani. Színtelen, higroszkópos szilárd anyag, jól oldódik sok poláros oldószerben. Tulajdonságai hasonlóak az alumínium- ...

                                               

Berillium-monohidrid

A berillium-monohidrid a molekulapálya-elmélet szerint a fél kötésrendű molekula egyik példája. Metastabil, egy vegyértékű gyök, csak gázfázisban figyelték meg. A berillium egy vegyértékkel kötődik a hidrogénhez, és van egy szabad vegyértéke.

                                               

Berillium-nitrid

A berillium-nitrid egy szervetlen kémiai vegyület, képlete Be 3 N 2. Előállítható az alkotórészei reakciójával 1100–1500 °C-on, vagy berillium-azid BeN 6 bomlásával vákuumban. Könnyen berillium-hidroxiddá vagy ammóniává hidrolizálódik. Két különb ...

                                               

Berillium-szelenid

Berillium és szelén 1100 °C-on hidrogénáramban való hevítésével lehet előállítani: B e + S e ⟶ B e S e {\displaystyle \mathrm {Be+Se\longrightarrow BeSe} }

                                               

Berillium-szulfát

Előállítható berillium-hidroxid vagy berillium-karbonát híg kénsavban történő oldásával, majd abból való kikristályosítással: 2 B e C O 3 + H 2 S O 4 ⟶ B e S O 4 + H 2 O + C O 2 ↑ {\displaystyle \mathrm {2\ BeCO_{3}+H_{2}SO_{4}\longrightarrow BeS ...

                                               

Berillium-szulfid

Elő lehet állítani az elemek közvetlen reakciójával 1150 °C-on hidrogén atmoszférában a reakció ideje 10–20 perc, berillium-klorid és kénhidrogén reakciójával 1150 °C-on bár klór szennyeződések lesznek a termékben, vagy berillium-oxid és szén-dis ...

                                               

Berillium-tellurid

Szürke por. Nedves levegőn gyorsan hidrogén-telluridra bomlik. Kristályszerkezete szfalerit típusú, rácsállandó 0.5615 nm, tércsoportja F 4 3 m. II-VI típusú félvezető, a tiltott sáv szélessége 2.8 eV. Vízben oldva mérgező hidrogén-tellurid kelet ...

                                               

Berkélium(III)-bromid

Alacsony hőmérsékleten kristályszerkezete rombos PuBr 3 típusú, a = 403 pm, b = 1271 pm és c = 912 pm. Magas hőmérsékleten kristályszerkezete monoklin AlCl 3 típusú, a = 723 pm, b = 1253 pm, c = 683 pm és β = 110.6°.

                                               

Berkélium(III)-jodid

Sárga, szilárd, kristályos anyag. Hexagonális kristályrendszerben kristályosodik, tércsoport R3, rácsállandók: a = 758.4 pm és c = 2087 pm. Elemi cellája hat atomot tartalmaz. Kristályszerkezete izotipikus a bizmutIII-jodiddal.

                                               

Berkélium(III)-klorid

Zöld, kristályos anyag. Hexagonális kristályrendszerben kristályosodik, tércsoport P63 / m, rácsállandók a = 738.2 ± 0.2 pm és c = 412.7 ± 0.3 pm. Elemi cellája két atomot tartalmaz. Kristályszerkezete izotipikus az uránIII-kloriddal UCl 3. A ber ...

                                               

Berkélium(III)-oxid

BerkéliumIV-oxid hidrogénnel történő redukciójával állítható elő: 2 B k O 2 + H 2 ⟶ B k 2 O 3 + H 2 O {\displaystyle \mathrm {2\ BkO_{2}\ +\ H_{2}\ \longrightarrow \ Bk_{2}O_{3}\ +\ H_{2}O} } Sárgazöld színű szilárd anyag, olvadáspontja 1920 °C. ...

                                               

Berkélium(IV)-oxid

A berkélium-jodid egy vegyület. Képlete BkO 2. A többi berkéliumvegyülethez hasonlóan nem fordul elő a természetben. Urán-dioxid vagy plutónium-dioxid neutronokkal történő besugárzásával állítják elő.

                                               

Bór-trioxid

A bór-trioxid a bór egyik oxidja. Standardállapotban fehér, üvegszerű, szilárd por, összegképlete B 2 O 3. A legnehezebben kristályosodó vegyületek egyike, csak nagyon nehezen kristályosítható hosszú hőkezelés eredményeképpen. Az amorf bór-trioxi ...

                                               

Cézium-lítium-borát

A cézium-lítium-borát nemlinerális kristály, képlete CsLiB 6 O 10. Ultraibolya lézersugárzás előállítására használható, az Nd:YAG lézer 1064 nm-es hullámhosszának negyedik és ötödik felharmonikusát generálja. Higroszkópossága rontja nemlineáris o ...

                                               

Dibór-tetrafluorid

A dibór-tetrafluorid színtelen, gáz halmazállapotú szervetlen vegyület. Bór-monofluorid és bór-trifluorid reakciójával lehet előállítani alacsony hőmérsékleten, vigyázva, hogy ne keletkezzenek nagyobb polimerek.

                                               

Trietilborán

A trietilborán bórorganikus vegyület. Színtelen, piroforos folyadék, képlete 3 B, rövidítve Et 3 B. Tetrahidrofuránban és hexánban oldódik.

                                               

Tropilium-tetrafluorborát

A tropilium-tetrafluorborát szerves vegyület, képlete C 7 H 7 F 4 B, egy tropilium kationból és egy tetrafluorborát anionból áll. Kereskedelmi forgalomban kapható, stabil só. Előállítható cikloheptatrién foszfor-trikloriddal, majd tetrafluor-bórs ...

                                               

Ammónium-cérium(IV)-nitrát

Az ammónium-cérium-nitrát szervetlen vegyület, képlete 2 Ce 6. Vízben oldódó, narancssárga-vörös színű anyag, a szerves kémiában oxidálószerként, az analitikai kémiában mennyiségi meghatározáshoz használják.

                                               

Cérium(IV)-szulfát

A cérium-szulfát szervetlen vegyület. Vízmentes formája a Ce 2 só, de néhány hidrátja is ismert: Ce 2 x, ahol x 4, 8 vagy 12 lehet. Ezek sárga vagy sárgás / narancsos színű szilárd anyagok, melyek vízben és híg savakban mérsékelten oldódnak. Seml ...

                                               

Cézium-acetát

A cézium-acetát az ecetsav céziumsója, képlete CH 3 CO2 Cs. Gyakran használják szerves vegyületek szintézisénél, különösen a Perkins-szintézis során, amikor is aromás aldehidek és zsírsavak kondenzációs reakciójában telítetlen fahéjsavszármazékok ...

                                               

Cézium-azid

A cézium-azidot cézium-hidroxid és hidrogén-azid reakciójával lehet előállítani: H N 3 + C s O H ⟶ C s N 3 + H 2 O {\displaystyle \mathrm {HN_{3}+CsOH\longrightarrow CsN_{3}+H_{2}O} } Vagy cézium-karbonát és hidrogén-azid reakciójával: C s 2 C O ...

                                               

Cézium-dikromát

Cézium-klorid és ammónium-dikromát reakciójával keletkezik: N H 4 2 C r 2 O 7 + 2 C s C l ⟶ C s 2 C r 2 O 7 + 2 N H 4 C l {\displaystyle \mathrm {NH_{4}_{2}Cr_{2}O_{7}+2\ CsCl\longrightarrow Cs_{2}Cr_{2}O_{7}+2\ NH_{4}Cl} }

                                               

Cézium-hexafluorokobaltát(IV)

A cézium-hexafluorokobaltát ritka példája a kobalt komplexeknek, képlete Cs 2 CoF 6. Cs 2 CoCl 4 és fluor reakciójával lehet előállítani. Köbös K 2 PtCl 6 szerkezete van, rácsállandója a = 8.91 Å. A Co−F kötés hossza 1.73 Å, a komplexben a CoIV a ...

                                               

Cézium-hexafluorokuprát(IV)

A cézium-hexafluorokuprát ritka példája a +4 oxidációs számú rezet tartalmazó vegyületeknek, képlete Cs 2 CuF 6. Szobahőmérsékleten vörös színű, szilárd anyag. CsCuCl 3 cézium-klorid és fluor reakciójával lehet előállítani nagy nyomáson: 2 CsCuCl ...

                                               

Cézium-hidrogén-karbonát

A cézium-hidrogén-karbonát szervetlen vegyület, képlete CsHCO 3. Az alábbi reakcióval állítható elő: Cs 2 CO 3 + CO2 + H 2 O → 2 CsHCO 3 Felhasználható más céziumsók előállításához, de a cézium-karbonátnál ritkábban alkalmazzák.

                                               

Cézium-hidroxid

A cézium-hidroxid szervetlen vegyület, képlete CsOH. A többi alkálifém-hidroxidhoz hasonlóan erős bázis. Annyira erős bázis, hogy gyorsan korrodálja az üveget. Nagyon reakcióképes és higroszkópos. Laboratóriumi célra jellemzően hidrátját használj ...

                                               

Cézium-jodid

A cézium-jodid a cézium és jód ionvegyülete, képlete CsI. A fluoroszkópiás készülékekben a képerősítő röntgencsövek bemeneti ernyőjének foszforrétegében alkalmazzák. A cézium-jodid fotokatódok nagyon hatékonyak a távoli ibolyántúli hullámhosszakon.

                                               

Cézium-kadmium-bromid

A cézium-kadmium-bromid szintetikusan előállított kristályos vegyület, képlete CsCdBr 3. Az AMX 3 vegyületcsoportba tartozik, ahol A=alkálifém, M=kétértékű fém, X=halogénionok. Ritkaföldfémionokkal adalékolt egykristálya lézerek aktív közegeként ...

                                               

Cézium-kadmium-klorid

A cézium-kadmium-klorid szintetikusan előállított kristályos vegyület, képlete CsCdCl 3. Az AMX 3 összetételű vegyületcsoportba tartozik, ahol A=alkálifém, M=kétértékű fém X= halogénionok. Hexagonális kristályszerkezetben kristályosodik, tércsopo ...

                                               

Cézium-karbonát

A cézium-karbonát ionvegyület, képlete Cs 2 CO 3. Fehér, kristályos, szilárd anyag. Nagyon jól oldódik poláris oldószerekben, mint a víz, alkohol, dimetilformamid. Más karbonátokhoz, például a nátrium- vagy kálium-karbonáthoz képest jobban oldódi ...

                                               

Cézium-kromát

A cézium-kromát a krómsav céziumsója, képlete CrCs 2 O 4. Az elektroncsövek gyártásának utolsó lépéseiben – bórral, titánnal, szilíciummal reagáltatva – céziumgőzök előállítására használják. A céziumgőzök a maradék gázokkal, köztük a nitrogénnel ...

                                               

Cézium-nitrát

A cézium-nitrát szervetlen vegyület, a salétromsav céziumsója, képlete CsNO 3. Pirotechnikai eszközökben mint oxidáló- és színezőszert használják. Két spektrumvonala van: 852.113 nm és 894.347 nm. A cézium-nitrát prizmát használják infravörös spe ...

                                               

Cézium-oxid

A cézium-oxid egy szervetlen vegyület. A következő bináris cézium-oxidok ismertek: Cs 11 O 3, Cs 4 O, Cs 7 O, és Cs 2 O. A felsorolt oxidok és szuboxidok mind világos színűek. A Cs 2 O hatszögletű sárga-narancssárga kristályokat alkot.

                                               

Cézium-ozonid

Cézium-szuperoxid és ózon reakciójával keletkezik, majd kinyerik a terméket a folyékony ammóniából: C s O 2 + O 3 ⟶ C s O 3 + O 2 {\displaystyle \mathrm {CsO_{2}+O_{3}\longrightarrow CsO_{3}+O_{2}} }

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →