ⓘ Free online encyclopedia. Did you know?




                                               

Prazeres (Madeira)

Jardim do Martól észak-északkeletre, Paul do Martól kelet-délkeletre épült egy kisebb fennsíkon. A fennsíkot északról a Ribeira Seca ou do Paul, keletről a Ribeira Funda völgye határolja. A sziget körül vezető ER 101 főút a fennsík keleti peremén ...

                                               

Ribeira Brava (Madeira)

A déli part közepe táján, Funchaltól mintegy 15 km-re fekszik. A városban torkollik a tengerbe névadója, a Vad-patak Ribeira Brava ; ezt felső folyásán, Serra de Água falu környékén Ribeira de Serra de Águá nak hívják. Ribeira Brava pontosabban, ...

                                               

Ribeira da Janela

Ribeira da Janela egy mintegy 300 lakosú falu Madeira északi partján, Porto Moniz járásban, São Vicentétől mintegy két kilométerrel délkeletre a hasonnevű patak völgyében, a torkolat fölött mintegy fél kilométerrel. A torkolat előtt a tenger hull ...

                                               

Ribeiro Frio

Ribeiro Frio egy kis tanya Madeira szigetének Santana járásában, São Roque do Faial és a Poiso-hágó között nagyjából félúton, az azonos nevű patak völgyében, mintegy 800 méterrel a tenger szintje fölött. A hely fő érdekessége, hogy a völgyben töb ...

                                               

Santana (Madeira)

Santana egy 5000 lakosú kisváros Madeira szigetének északi partvidékén; az azonos nevű járás székhelye. Délkelet felé Faiallal és nyugatnak a sziget északi partján végigfutó, ER 101 jelzésű út köti össze. Innen indul a délnyugat–nyugat felé, az A ...

                                               

São Jorge (Madeira)

A sárkányölő szent Györgyről elnevezett São Jorge egy mintegy 2000 lakosú falu Madeira szigetének északi partján, Santana járás ban, a járás székhelyétől 6 km-re északnyugatra.

                                               

São Vicente (Madeira)

São Vicente egy kisváros Madeira szigetén, mintegy 4000 lakossal; az azonos nevű járás székhelye. Nevét Lisszabon védőszentjéről, szent Vincéről kapta.

                                               

Aknavásár

Aknavásár város Bákó megye délnyugati részén, Moldvában, Romániában. A Tatros folyó bal partján fekszik. A városban található az Igazságügyi Minisztérium több intézménye is: a nemzetvédelmi szervek kiképzőiskolája, a kiskorúak országos javítóinté ...

                                               

Alexandria (Románia)

A város a Román-alföld déli részén, a Vedea folyó jobb partján helyezkedik el 41 m-es tengerszint feletti magasságban. A fővárostól, Bukaresttől, nyugatra, 88 km-re található.

                                               

Amara (Románia)

A megye középső részén helyezkedik el, az Amara-tó partján, 7 kilométerre északkeleti irányban a megyeszékhelytől, Sloboziától. Északról Grivița, nyugatról Gheorghe Doja és Perieți községek, keletről és délről pedig Slobozia határolja. A város te ...

                                               

Arámabánya

A várost a Brebina patak és a Bulba folyó szeli keresztül. A környéken található számos karsztbarlangnak köszönhetően Bulba2–3 km-re, Ponoarele 5 km-re, Izverna 25 km-re, Closani 15 km-re), a város kedvelt pihenőhelye a turistáknak.

                                               

Babadag

A település az ország délkeleti részén található, a megyeszékhelytől, Tulcsától harminchat kilométerre délre. A városnak természetes határt szabnak a Babadag-tó, a Razelm-tó, valamint három, a Dobrudzsai fennsíkhoz tartozó domb: Coiun Baba, Sulta ...

                                               

Băicoi

Első írásos említése 1597-ből való. 1948-ban városi rangot kap. A város területe ásványkincsekben gazdag, jelenleg is folyik só, földgáz és kőolajkitermelés. Băicoi ortodox templomában több, Nicolae Grigorescu által festett ikon látható.

                                               

Băile Govora

Băile Govora város Vâlcea megyében, Olténiában, Romániában. Neve szláv eredetű. A délszláv nyelvekben a "govora" vagy "govornih" szavak beszéddel, hanggal kapcsolatos jelentésűek. A "băile" szó pedig románul fürdőhelységet jelent.

                                               

Băile Olănești

Băile Olănești város Vâlcea megyében, Olténiában, Romániában. A települést "Izvoarele de aur”, azaz Aranyforrás néven is említik, köszönhetően az itt található, számos gyógyforrásnak, melyek jódban, brómban, nátriumban, kalciumban, kénben és klór ...

                                               

Békás (Neamț megye)

A Csalhó-hegység lábánál, a Békás-patak és az Aranyos-Beszterce folyók találkozásánál található. Karácsonkő városától 28 km-re nyugatra helyezkedik el a megye nyugati részén.

                                               

Borosjenő

Várát 1295-ben említik először castri Jeneu alakban. 1332-ben Jeno néven szerepel. Albert magyar király 1438-as sikertelen hadjárata után a Murád szultán bosszúja elől menekülő szerbek telepedtek le itt. A település szerb neve Hunyadi János tiszt ...

                                               

Borossebes

Első említése 1552-ből való. Már a 16. században és attól kezdve egészen 1876-ig mezőváros Zaránd, majd Arad vármegyében. 1566-ban a törökök fölégették, majd 1576-ban ismét katonák pusztították el. 1597-ben Báthory Zsigmond visszafoglalta, ezután ...

                                               

Breaza

Breaza város Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Breaza de Jos, Breaza de Sus, Frăsinet, Gura Beliei, Irimești, Nistorești, Podu Corbului, Podu Vadului, Surdești valamint Valea Târsei.

                                               

Brezoi

Elő írásos említése 1505-ből való. Vitéz Mihály román fejedelem itt kötött házasságot. Az 1904-ben alapított iskolájában román, magyar és német nyelven tanítanak. 1946-ban a német lakosság nagy részét a szovjet munkatáborokba deportálták, Szibéri ...

                                               

Broșteni (Suceava megye)

Első írásos említése 1630-ból való. A Voroneț-i kolostornak adományozta a települést III. István moldvai fejedelem, melynek a tulajdona volt 1775-ig, amikor is a régió Habsburg uralom alá került. 1807-től 1877-ig a Bals bojárcsalád tulajdona. 187 ...

                                               

Bucsecsea

Első írásos említése 1569-ből való, IV. Bogdán moldvai fejedelem idejéből, Vălcești néven. A falu mellett jött létre Bucecea, a 18. században Vălceștiről a teljes lakosság átköltözött Buceceába, az első település megszűnt, csak valószínűsíthető h ...

                                               

Buftea

A megye északnyugati részén helyezkedik el, Bukarestől 20 km-re északra és 40 km-re délre Ploiești városától. Területén folyik keresztül a Colentina folyó.

                                               

Cajvana

A megye középső részén helyezkedik el, Gura Humorului városától 38 km-re északkeletre, Radóctól 30 km-re délre, a megyeszékhelytől Szucsávától pedig 36 km-re északnyugati irányban. Több kisebb patak érinti a települést, jelentősebbek: a Cajvana, ...

                                               

Călimănești (Vâlcea megye)

A város a megye északkeleti részén helyezkedik el, az Olt folyó partján. A megyeszékhelytől, Râmnicu Vâlceától 20 km-re északra, Nagyszebentől 80 km-re délre helyezkedik el.

                                               

Câmpina

A várost először 1503-ban említették, 1583-ban pedig már egy fontos vámszedő hely volt, úton Erdély felé. 1864-ben városi rangot kapott. 1879 június 1. - átadták a Ploiești-t Predeál-lal összekötő vasutat megállóval Câmpina-n 1890-ben itt állítot ...

                                               

Caracal (település)

Caracal municípium Olt megyében, Olténiában, Romániában. A település a megyeszékhelytől, Craiovától 55 km-re helyezkedik el a Román-alföldön. Caracal volt Romanați megye székhelye, egészen a kommunizmus kezdetéig. 1994-ben municípiumi rangot kapott.

                                               

Curtea de Argeș

Curtea de Argeș, város a romániai Argeș megyében, Havasalföldön. Lakosainak száma 2000-ben: 32 626 fő.

                                               

Dormánfalva

A város népességének alakulása: 1992 - 13 883 lakos 2002 - 14 194 lakos A település etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján: Romák: 759 5.34% Tatárok: 1 0.0% Magyarok: 11 0.07% Románok: 13 421 94.55% Németek: 2 0.01% A népesség ...

                                               

Drăgășani

A város a megye déli részén helyezkedik el, az Olt folyó jobb partján, 53-km-re a megyeszékhelytől Râmnicu Vâlceától. A Géta-fennsíkon elhelyezkedő municípiumhoz tartoznak még: Zlătărei, Zărneni és Valea Caselor falvak. Az Olt folyón kívül, a vár ...

                                               

Eforie

Eforie város Constanța megyében, Dobrudzsában, Romániában. Két települést foglal magában, melyek egymás mellett, összenőve helyezkednek el a Fekete-tenger partján: Eforie Nord és Eforie Sud. Eforie Nord a tulajdonképpeni város, míg Eforie Sud a h ...

                                               

Fieni

Első írásos említése 1532-ből való. 1865-1923 között közigazgatásilag Moțăieni község része. 1923-1950 között saját polgármesteri hivatala van. 1950-1968 munkásközponti címet kap. Városi rangot 1968-ban kapott.

                                               

Flamonza

Itt robbant ki az 1907. évi nagy parasztfelkelés, amely rövid idő alatt egész Romániára kiterjedt. Emlékét egy emlékmű őrzi itt. A település az 1900-as évek utolsó évtizedeiben gyors fejlődésnek indult. Modern gyárak épültek itt, és ekkor vált mű ...

                                               

Huszváros

A várost az 1438-ban Magyarországról elmenekült magyar husziták alapították. Moldvai településüket 1487-ben említette először oklevél, a magyar írott forrásokban Husz, Huszt néven. A város lakosai Magyarországról magukkal vitték bibliafordításaik ...

                                               

Kománfalva (Bákó megye)

Neve a kun szóból ered. Első írásos említése 1658-ból való. A 18. századtól a Ghica bojárcsalád tulajdona, egészen a 20. század közepéig. Palotát, vasútállomást és parkokat építettek a településen. 1952-ben városi rangot kapott. 2004-ben és 2006- ...

                                               

Kürtös

1519-ben Kurteghaz néven említik. A település középkorban már létezhetett, és valószínűleg templomos hely volt. A magyar lakosságú falut 1596-ban a tatárok pusztították el, a 18. században nagyrészt románokkal telepítették újra. 1910-ben 8298 lak ...

                                               

Magyarlápos

Magyarlápos város Romániában, Erdélyben, Máramaros megyében. A Lápos-vidék hagyományos gazdasági központja.

                                               

Milișăuți

1976-ig a Bădeuți nevet viselte, ezt követően a neve Emil Bodnăraș volt egy kommunista vezető után, majd 1996-ban kapta jelenlegi nevét. 2004-ben városi rangot kapott.

                                               

Miszmogyorós

Miszmogyorós nevét az oklevelek 1424-ben említették először Monyoros néven, 1490-ben Monyaros, 1493-ban Kysmonyoros, Naghmonyoros, 1750-ben Magyaros, 1760–1762-ben Kis-Tótfalu, 1808-ban Tótfalu Kis-, 1828-ban Misz Mogyoros Nagy, 1851-ben Mogyorós ...

                                               

Mizil

A város első írásos említése 1585-ből való Eșteu néven, majd 1591-ben Iștău néven említik. Ezt követően kapta mai nevét, amely a török eredetű menzil szóból alakult ki, jelentése: postahivatal. 1830-ban városi rangot kapott. 1956-ban alapították ...

                                               

Moreni

Első írásos említése 1584-ből való. Régi nevei Moarile és Moara Rateșului, mai nevén 1661-ben említik először. 1947. szeptember 17-én Moreni és Stavropoleos falvak egyesüléséből jött létre a mai város. 2003-ban municípium lett.

                                               

Motru

Motru municípium Gorzs megyében, Olténiában, Romániában. A Motru folyó völgyében helyezkedik el. Első írásos említései 1385 majd 1444-ből valók Ploștina néven. Ploștina 1450-től Mehedinți megyéhez tartozott, 1948-tól a település Arámabányához ezt ...

                                               

Năvodari

A várost északon a Tasaul-tó, délen a Siutghiol-tó, keleten pedig a Fekete-tenger határolja. huszonnégy kilométerre északra található a megyeszékhelytől Constanțától, a Duna–Fekete-tenger csatorna északi ágának a torkolatánál.

                                               

Negru Vodă

Negru Vodă város Constanța megyében, Dobrudzsában, Romániában. Nevének jelentése: fekete vajda. A hozzá tartozó települések: Darabani, Grăniceru és Vâlcelele.

                                               

Németvásár

A megye északi részén helyezkedik el, az Ozana folyó más néven Neamț folyó völgyében. Bukaresttől 410 km-re, Karácsonkőtől pedig 45 km-re található.

                                               

Ocnele Mari

A Sărat patak mentén helyezkedik el, kb. 320 m-es tengerszint feletti magasságban, 400–600 m-es hegyekkel övezve. Ezek a hegyek nagy mennyiségű kősót rejtenek magukban, innen származik a település neve is, az "ocna” szó jelentése sóbánya.

                                               

Ovidiu

A megyeszékhelytől, Konstancától tizenhárom kilométerre északra helyezkedik el. A város a Siutghiol-tó nyugati partján, Mamaia-i üdülőközponttal szemben helyezkedik el.

                                               

Râmnicu Sărat

Râmnicu Sărat municípium Buzău megyében, Munténiában, Romániában, a DN2-es főút mentén. A település első írásos említése 1439-ből való, Vlad Dracul gróf uralkodása idejéből. 1574-ben már mint város említik az okiratok. A város környékén zajlott l ...

                                               

Roșiorii de Vede

Roșiorii de Vede municípium Teleorman megyében, Munténiában, Romániában. A Vedea folyó mentén helyezkedik el, 35 km-re a mai megyeszékhelytől Alexandriától és 125 km-re a fővárostól Bukaresttől.

                                               

Roznov (Románia)

Első írásos említése I. Sándor moldvai fejedelem korából való, 1419-ből, Dragoș Síksága Câmpul lui Dragoș név alatt. Roznov néven először 1576-ból fennmaradt írások említik. A 18. században a Ruset család tulajdona lett, nevüket Roznovanu -ra vál ...